2009. május 31., vasárnap

VKF! XXV. - Kolbászos táska hajtogatott krumplis tésztából

Ez a tészta maga a mennyország! Majd' elrepül, könnyű, légies. Olyan jól esett hajtogatni, nyújtani, közben végig-végigsimítani a felületén, mely sima volt és bársonyos. Komolyan!

Megsülése után sem okozott csalódást, pillekönnyű volt, foszlós. Tölteléke jelen esetben sütnivaló kolbász, amúgy nyersen, s a tésztával együtt sült készre. Azt hiszem, ez a tészta játszani fog még nálunk: mondjuk pogácsaként, sajttal/szezámmaggal a tetején, vagy egyéb más töltelékkel a belsejében!

Kolbászos táska hajtogatott krumplis tésztából

Hozzávalók:

  • 2 kisebb/közepes főtt krumpli
  • 20 dkg puha margarin
  • 1 kis pohár tejföl
  • 1 dl tej
  • 1 egész tojás
  • 50-55 dkg liszt
  • 2 tk. cukor
  • 1 ek. só
  • 1/2 kocka friss élesztő

Töltelék:

  • 30 dkg friss sütnivaló kolbász
  • tetejére 1 egész tojás

A krumplit kockára vágva sós vízben megfőzzük, leszűrjük, és áttörjük/átpasszírozzuk. Teljesen kihűtjük.

A tészta hozzávalóit felsorolás sorrendjében kenyérsütő gép üstjébe pakoljuk, és dagasztó-kelesztő programon csak megdagasztjuk.

Dagasztás után lisztezett munkalapon egész vékony téglalappá nyújtjuk, majd hármas hajtással hajtogatjuk. Felülről-alulról, majd jobbról-balról. Tehát a felső harmadát magunk felé hajtjuk, majd az alsó részét felhajtjuk, kapunk egy keskeny tésztacsíkot. Jobb szélét behajtjuk kicsit tovább, mint a fele, majd a bal szélét is ráhajtjuk.

Hajtogatás után pihentetjük 15 percet, majd a nyújtást-hajtogatást még kétszer, összesen tehát háromszor megismételjük. Eközben az élesztő is végzi a dolgát: a tészta gyönyörű hólyagosra kel.

Ha háromszor meghajtogattuk, szabályos téglalappá nyújtjuk, kb. fél cm vastagságban. 24 egyenlő nagyságú négyzetre vágjuk. Mindegyik négyzet közepébe teszünk 1-1 falatnyi adagot a nyers kolbászhúsból, félbehajtjuk, a széleit összenyomkodjuk.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket, 20 percig még kelni hagyjuk.

A sütőt előmelegítjük - aljában egy kis edényke vízzel. A táskákat lekenjük felvert tojással, majd a forró sütőben 25 perc alatt aranybarnára sütjük.




2009. május 30., szombat

VKF! - XXV. - Bolgár muszaka

Legelső bolgár élményünk, mely pozitív értelemben igen-igen meghatározó volt. Mindketten 2006-ban jártunk először külföldön, ha már lúd, legyen kövér alapon rögtön tengerparttal debütáltunk. Úticélunk Bulgária, Szozopol volt, hála egy fantasztikus útikönyvnek, ami 1 nap alatt döntötte el sorsunkat :-) Elejétől a végéig elolvastuk, másnap már az utat szerveztük.

Az útikönyv a sok látnivaló és hasznos tudnivaló mellett részletesen, képekkel illusztrálva tért ki a bolgár gasztronómiára, és őszintén szólva már nagyon tartogattam a hasamat a sokféle salátára, a fűszeres húsokra, a csodás desszertekre!

26 órányi vonatozás! után érkeztünk meg Szozopolba. A szállásadó bácsink németül elmagyarázott mindent, lepakoltunk, zuhanyoztunk, és betértünk abba a vendéglátó egységbe, melyet a bácsi ajánlott szívélyesen. Név és cím a szerkesztőségben!

Az útikönyv ajánlása szerint rendeltünk. Bemelegítésül masztikát (ánizslikőr, brr, mint a gyerekköptető) és mentovkát (szájvíz-fíling, szintén brrr), valamiért nem újráztunk utána :-)

Utána két adag muszakát. Ez nem olyan, mint a görög világban ismert muszaka, nincs benne padlizsán, inkább a mi rakott krumplink és a lasagne keveréke. Nagyon fűszeres, bőkezűen adagolva benne az általuk csubricának nevezett borsikafű/csombor, s ezt a fűszerességet tompítandó jéghideg bolgár joghurttal tálalták... Aléltunk... A végén azt mondta a hölgy, hogy 8 leva. Átszámolva 4 euro. Nem hittünk a fülünknek :-)

Azóta már sokszor alkottam újra itthon, a nagy mennyiségű import szárított csubricával, ami idén már friss fűszernövényként növekszik az erkélyen! Ez adja meg az igazi ízét!

Bolgár muszaka

Hozzávalók:
  • 60 dkg (új)krumpli
  • 50 dkg darált hús (tetszés szerint)
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2-4 gerezd fokhagyma
  • só, bors, parányi pirospaprika
  • sok-sok friss vagy szárított borsikafű
  • 4 dl tejföl
  • 1-2 egész tojás
  • a tálaláshoz jéghideg kefír
A krumplit meghámozzuk, ha apró, félbe-negyedbe vágjuk, egyébként felkockázzuk, és puhára főzzük.

A vöröshagymát és fokhagymát kevés olajon megdinszteljük, rádobjuk a darált húst, fehéredésig kevergetjük. Sóval, borssal, pici pirospaprikával ízesítjük, s kevéske víz aláöntésével puhára pároljuk - majd zsírjára sütjük. A főzés végefelé érdemes hozzáadni a borsikafüvet, hogy jellegzetes aromája megmaradjon!

A leszűrt krumplit összekeverjük a fűszeres darált hússal, ráérősek rétegezhetik is - de úgyis összekeveredik :-)

2 dl tejfölben elkeverünk 1-2 egész tojást, kevés sót, a húsos krumpli tetejére simítjuk, s további tejfölpamacsokkal megpöttyözzük. Előmelegított sütőben pirulásig sütjük.

Tálaláskor a forró, fűszeres muszaka mellé jéghideg kefírt adjunk. Bármennyire is bizarrul hangzik, mennyei együtt!

VKF! - XXV. - Tejfölös krumplileves buggyantott tojással

Cukroskata a 25. VKF háziasszonya a krumpli köré kanyarította az ehavi fordulót. A lehető legjobbkor, hisz itt az újkrumpli! A látszólag pofonegyszerű téma aztán rendesen elgondolkodtatott, oly sok mindenbe használjuk a hétköznapokban a krumplit!

Ez alkalommal végül úgy gondoltam, nem fogom agyonbonyolítani a témát.

A krumpli szótól azonnal egy gyerekkori íz úszott be az agyamba: mami isteni finom tejfölös krumplilevese, belebuggyantott tojással. Kellemesen savanykás volt, nagyon tejfölös, kicsi és nagy egyformán imádta. Ez volt az a leves, ami mindig akkor készült, amikor elszállt az ihlet :-) Mit főzzek kislányom? - kérdezte mami. Nem tudom, valami finomat! - válaszoltam anno segítőkész unokaként :-)) Na ilyenkor jött ez a leves, fél óra múlva készen is volt!

Oly egyszerű, oly hétköznapi - de olyan jól tud esni :-) Egy darabka gyerekkor...

Tejfölös krumplileves buggyantott tojással

Hozzávalók:

  • 2-3 ek. olaj
  • 1-2 ek. liszt
  • kb. 30-40 dkg krumpli
  • 2 dl tejföl
  • só, bors, pirospaprika
  • 3-4 babérlevél
  • 4 tojás
  • ízlés szerint csöppnyi (balzsam)ecet

A krumplit meghámozzuk és kockákra vágjuk.

Fordítva kezdünk főzni. Az olajon halvány színűre pirítjuk a lisztet, meghintjük kevés pirospaprikával, majd folyamatosan kevergetve apránként felöntjük vízzel - leves hígságúra. Beletesszük a krumplikockákat, a babérlevelet, és időnként megkeverve alacsony energián felforraljuk. Vigyázat, pillanat alatt képes kifutni! Sózzuk, picit borsozzuk.

Kb. 15 perc főzés után belebuggyantjuk a tojásokat. Egyesével feltörjük őket egy merőkanálban, majd óvatosan a forrdogáló levesbe csúsztatjuk úgy, hogy lehetőleg egyben maradjon. 5 percig főzzük szelíd forrásban, tovább nem kell, mert a leves hője úgyis készre főzi a tojást.

A 2 dl tejfölt önmagában simára keverjük (hisz már az elejétől ott a liszt a levesben!) hőkiegyenlítjük apránként a forró levessel, majd az ételhez adjuk. Ekkor már nem forraljuk!

Ízlés szerint ecettel/balzsamecettel tovább savanyítható, a babérlevéltől már alapban lesz egy pikáns íze.




2009. május 29., péntek

Angol tejes zsemlekenyér

Múlt péntek délután a sütőm csütörtököt merészelt mondani... Pénteken, amikor a barátnőimet vártam egy jó kis dumapartira - fiúk nélkül. Fiúk raftingolni el :-)

Előző nap még nekik sütöttem húst és sós perecet, gond egy szál sem. Szó nélkül romlott el, előjelek nélkül, szerencsére csak a gombja. Pont elég volt, hogy ne tartsa meg a lángot... Hétfőn aztán jött a gázos bácsi, és 10 perc alatt horrorisztikus áron állított a gombon... Mindegy, mert sütőm nélkül félkarú óriás vagyok :-)) "Bóti" kenyeret ettünk!

Ezt a guszta, fini kis tejes zsemlét sütöttem a legnagyobb megelégedéssel újra üzemképes sütőmben. Az eredeti recept eredetileg kenyeret írt, így lett a neve zsemlekenyér. Foszlós bélű, puha, illatos péksütemény!


Angol tejes zsemlekenyér

Hozzávalók 9 darabhoz:

  • 2 ek. olaj/1-2 dkg vaj
  • 3 dl langyos tej
  • 50 dkg liszt
  • 2 tk. cukor
  • 2 mk. só
  • 1/4 kocka friss élesztő
  • tetejére tetszés szerinti magvak

A tészta hozzávalóit kenyérsütő gép üstjébe pakoljuk a felsorolás sorrendjében, dagasztjuk-kelesztjük. Nem kel meg hatalmasra, semmi pánik!

A megkelt tésztát átgyúrjuk, 9 egyenlő darabra vágjuk, melyekből kis gombócokat gömbölyítünk a tenyerünkben. Sütőpapírral borított tepsire sorakoztatjuk őket, majd konyharuhával letakarva langyos helyen kelni hagyjuk.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra, aljában egy kis lábaska vízzel. Ha a zsemlék duplájára keltek, tetejüket lekenjük vizes ecsettel, és meghintjük tetszés szerint magvakkal - mák, szezám, napraforgómag, tökmag, stb.

25-30 perc alatt aranyszínűre sütjük.

2009. május 28., csütörtök

Spárgás-túrós pite

Ancsika mesélt egy fórumon arról, hogy Németországban megtámadott egy feldühödött háziasszony a piacon egy árust, mert drágállotta a spárgát :-)

Nálam sem volt sok híja :-D Azért azt megkérdeztem, hogy mi a csudától ilyen drága még szezonban is, de választ nem kaptam, csak a pénzemért egy kis köteg spárgát... Mivel tényleg kis köteg volt, ezért egyből pitetöltelék formájában jelent meg a szemem előtt, így este nem is teketóriáztam, hanem villámgyorsan omlós tésztát gyúrtam, kikavartam a rakományt és nem sokkal később előhúztam a sütőből a végeredményt!

Spárgás-túrós pite

Hozzávalók:

Az omlós tésztához:

  • 20 dkg liszt
  • 10 dkg hideg margarin
  • 1 tojás sárgája
  • 2 ek. hideg víz
  • só, bors

Töltelékhez:

  • 25 dkg túró
  • 1 dl tejföl
  • 1 egész tojás + a tésztából kimaradt fehérje
  • 10 dkg sonka
  • 1 kisebb köteg zöld spárga
  • 1-2 darab paradicsom
  • 6-8 levél friss bazsalikom
  • só, bors

A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk, majd letakarva hűtőbe tesszük fél órára.

Közben összeállítható a töltelék. A túrót összekeverjük a tejföllel, az egész tojással, a tojásfehérjével, sóval, borssal, a felaprított bazsalikommal ízesítjük.

A sonkát felcsíkozzuk. A paradicsomot cikkekre vágjuk.

A spárgát megmossuk, ha fás a szára, letörjük. Sós-cukros vízben néhány perc alatt előfőzzük.

Kivajazunk egy kerek piteformát/lapos tálat. A tésztából kis korongokat vágunk, egymás mellé lerakosgatjuk a formában, mint egy puzzle-t, majd kézzel összetapicskoljuk a tésztakorongokat úgy, hogy legyen kb. 1 cm magas pereme - így nem kell nyújtani!

Megszúrkáljuk villával, majd előmelegített sütőben 10 perc alatt halvány színűre elősütjük, így garantáltan megmarad az omlóssága, nem áztatja el a töltelék.

Az elősütött tésztakéregbe öntjük a túrós-tejfölös keveréket, rászórjuk a sonkacsíkokat, kirakosgatjuk a spárgával, a spárgák közé paradicsomcikkeket nyomkodunk. Visszadugjuk a sütőbe, és további 25-30 percig sütjük - a töltelék szilárdulásáig.

Sütőből kivéve hagyjuk hűlni 5-10 percet, jobban is szeletelhető, és nem okoz égési sérüléseket a szájban!

Másnap, hidegen is nagyon finom!

2009. május 27., szerda

Super Chef

Ancsikától e megtiszteltetés, ezúton is nagyon köszönöm Neki, hogy rám is gondolt, hisz hol vagyok én a Nagyoktól? Olyan csodákat látni nap, mint nap, ételkölteményeket káprázatos fotókkal, hogy az ember lánya máris ugrana, és újraalkotná a saját konyhájában :-)

Ilyen csodagyártó Ancsi is, már többször említettem, hogy a kilókért majd számolunk! Szélvészként pörög a konyhában, és hihetetlen dolgok perdülnek elő hol a sütőjéből, hol a fazekából, hol a vadiúj fagyigépéből, hogy kész bűnbeesés Nála nézelődni :-)) Ancsikám, köszönöm!



A szabályok szerint 5 bloggernek kell a sipkát továbbajándékozni! Hm!

Wise Lady: nagyon szeretem, hogy abszolút nem bonyolítja a dolgokat, lényegretörően ír, csodafinom ételeket, süteményeket alkot, s mindig tud valami apró trükköt előhúzni.

Kata: földim :-) bár még sosem találkoztunk. De így konkrétan tudunk egyeztetni, mit hol érdemes beszerezni :-) A hagyományos ételek mellett olyanokkal tud előrukkolni, hogy bámulat, legutóbb a chutney-jába szerettem bele! S most vezényelte le anyósa 80. szülinapját, 20 vendéggel, emelem kalapom!

Belly: hátha ismét meglepődik :-) Hozzám hasonlóan nem túl régen kezdte a blogolást, de az irama észvesztő! Csupa finomság, ötletes, isteni pasikaják sok hússal (nálunk is!) és akkor még nem említettem a mesebeli kuglófját!

Andi: annyira jó látni, mennyire igyekszik egy saját kis kertet létrehozni, ápolni, gondozni! S én tudom, mennyire vágyakozik egy kis házikóra naaaaaagy kerttel :-) Kertezés mellett viszont olyanokat rittyent, de olyanokat!

Csokiparány: nála járni és csak nézelődni plusz két kiló/alkalom! Amit a csokival művel, az maga az elkárhozás :-) Innen is hajrá-hajrá a cukrásziskola miatt!!! Gyerünk Csokiparány!

2009. május 26., kedd

Ronda és finom: tojáscurry

Tojásbőség időszaka van, sógornőméknél hihetetlen mértékben indult be a tyúkok tojhatnékja :-o 15 kapirgálójuk van = minden nap van 15 db friss tojás! 2 nap alatt megtelik egy tálca! Így az egész családot ellátják friss, házi tojással - ipari mennyiségben :-)



Amilyen egyszerű és gyors elkészíteni ezt az ételt, valamiért olyan kalandos is volt most. Nem vettem vöröshagymát, mert úgy emlékeztem, van otthon. Naná, hogy nem volt! Olyan elcsigázott voltam, hogy nem akartam újra felöltözni és elmenni valamelyik boltba, így megkértem Zuramat, hogyha már úgyis ott van a szüleinél más ügyben, egyúttal kérjen már hagymát :-) Gondolnak, amit gondolnak :-)) Anyósom 2 fej vöröshagymát is küldött - szerencsére! Odatettem párolódni, de elég volt 2 percre félrenéznem, és rendesen odaégett. Kuka, mosogatás, újra odatettem, és el nem mozdultam mellőle.

A máskor fél órás étel nem tudom, meddig készült, de a sorozatos bakik dacára hál' istennek ugyanolyan finom lett, mint szokott! Bár mondjuk ki: egyáltalán nem fotogén!


Tojáscurry

Hozzávalók:
  • 8 db tojás
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 ek. olaj
  • 2 dl tejföl
  • 1 csapott ek. ételkeményítő
  • 1-2 ek. mustár
  • só, bors, curry

A tojásokat 10 perc alatt keményre főzzük sós, lobogó vízben, majd hideg vízben kihűtjük - könnyebb pucolni. Karikára vágjuk.

A vöröshagymát finomra aprítjuk, pici olajon üvegesre pároljuk. Felöntjük kb. 1 dl vízzel, felforraljuk. A keményítőt kevés hideg vízzel, majd a tejföllel simára keverjük, hozzáadjuk a mustárt, a hagymához adjuk és kiforraljuk.

Sóval, borssal, ízlés szerinti mennyiségű curry-vel ízesítjük, majd ebbe az ízes mártásba tesszük a tojáskarikákat. Átforrósítjuk és már ehetünk is!

Párolt rizzsel vagy főtt tésztával tálaljuk.

2009. május 25., hétfő

Pizza bianco

A fűszernövényeim úgy nőnek az erkélyen a cserepekben, mint a gomba! Pinduri palántaként hoztam őket haza, most meg... Naponta többször kimegyek, megnézem őket, locsolgatom, morzsolom az ujjaim között a leveleiket, és élvezettel szívom be az illatukat! A legfontosabb házi feladat volt Zuram számára a 4 napos távollét során a "fűszerkert"' locsolása :-) Képes voltam rákérdezni is...

A bazsalikom és a tárkony volt a legelső szerzemény. A bazsalikom már gyönyörű nagy, és elkezdett "kiabálni", hogy használjam, tegyem bele ebbe - abba!

Így született ez a pizza is. Viszonylag minimál stílt képzeltem el a ropogós tésztán. A kiindulási pont a bazsalikom volt, s hánykolódott a hűtőben egy darab megkezdett feta is. Innentől nem volt megállás: feta, tejföl, bazsalikom, fokhagyma alapnak. Isteni finom lett!

Pizza bianco

Hozzávalók:

A tésztához:

  • 1 ek. olaj
  • 2 dl langyos víz
  • 30 dkg liszt
  • 1/4 kocka friss élesztő
  • 1 tk. cukor
  • 1 mk. só

Feltét:

  • 10 dkg feta
  • 1,5-2 dl tejföl
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 6 levél bazsalikom
  • 10 dkg sonka
  • 2 tojás
  • 10 dkg reszelt sajt

A tészta hozzávalóit kenyérsütő gép üstjébe pakoljuk a felsorolás sorrendjében, és dagasztjuk-kelesztjük.

Ha megkelt, lisztezett munkalapon kissé átgyúrjuk, majd körlappá nyújtjuk, és sütőpapírral borított gáztepsire csúsztatjuk.

A fetát elmorzsoljuk, simára keverjük a tejföllel, a zúzott fokhagymával és a felaprított bazsalikommal. A nyers! pizzatésztára kenjük egyenletes vastagságban, így sülés közben a tészta picit magába szívja az ízes mártást. Só nem véletlenül nem szerepel, a feta önmagában elég sós!

A sonkát felcsíkozzuk, rászórjuk a pizzára, s igény szerint üthető rá nyers tojás is. Én véletlenül eltörtem két tojást, miközben megmostam őket, ez teljesen alkalom szülte ötlet volt.

Meghintjük reszelt sajttal, majd előmelegített sütőben 30 perc alatt ropogósra, illatosra sütjük.



2009. május 24., vasárnap

Karlovy Vary

Karlovy Vary. Egy ékkő. Lenyűgöző kis meseváros. Az ország legnagyobb fürdőhelye északnyugaton, Prágától 2,5-3 órányi útra.

Első körben talán mindenkinek az évről-évre itt megrendezett filmfesztivál jut eszébe. Nos, valamit tudhattak a szervezők, mert amint kitette a lábát hangos csoportunk, 2 napra rá elkezdődött a filmfesztivál :-)))

Korban előttem járó generáció pedig arra asszociált, hogy ide jártak nagyjaink, vezetőink kikapcsolódni, feltöltődni, regenerálódni, mulatni. Mivel időnk egyáltalán nem volt utánaolvasni az út előtt a programnak és látnivalóknak, ezért többek egy '70-es évekbeli szürke betonvárosra készültek fel gondolatban. A látványtól aztán mindenki hanyattesett!


Hangulatos sétálóutcák, színes házak sorban egymás mellett, mintha egy mesekönyvből pattant volna elő.

Karlovy Vary (más néven Karlsbad) a filmfesztiválon túl gyógyvizeiről híres. Évszázadok! óta járnak ide az emberek gyógyulni mozgásszervi, emésztőrendszeri panaszokkal. Idegenvezetőnk mesélt egy sztorit, hogy nézett ki régen egy-egy ilyen kúra. A pácienst beleültették egy hordóba, köréöntötték a meleg gyógyvizet, nyakig. Üldögélés közben napi 7-8 liter! gyógyvizet kellett meginni, s ez ment egy álló héten keresztül. Kiszállás nélkül! A rengeteg külső és belső víztől egy hét után a beteg bőre kirepedt, s a korabeli felfogás szerint a repedéseken át távozott a betegség... Azt hiszem, ez volt az a módszer, hogy a beteg vagy meggyógyult és szerencsésen túlélte a kezelést, vagy egész egyszerűen meghalt...

A városka közepén egy hatalmas ivócsarnok található. Monumentális épület, oszlopok erdeje, s az oszlopok között itt is, ott is kutakban tör fel a gyógyvíz. Sós, kénes, büdös víz, ami szó szerint tűzforró! Voltak bátor vállalkozók, akik kortyokban is kóstolták, én beértem annyival, hogy alátartottam az ujjamat és megnyaltam. Köszöntem szépen, elég volt!

Az utcán kis szuvenírboltokban spéci csőrös ivóbögréket lehetett vásárolni, azt megtölteni a gyógyvízzel és séta közben elszopogatni.

A képen látható feltörő vízsugár is gyógyforrás! Külön épületet emeltek fölé, mert több emelet magasságban szökell fel az ég felé a gyógyvíz, mint egy gejzír!


A víz sótartalma rendkívül magas! Idegenvezetőnk mesélte, hogyha pl. egy szál rózsát egy hétig ebben a vízben tartunk, a rózsa a rengeteg sótól kővé válik! Szavait alátámasztandó tényleg körbeadott egy rózsát - kőkemény volt, sókristállyal borított. Itt többen feltettük a kérdést, hogyha ennyire nagyon sós a víz, miért is egészséges?




Igen! Karlovy Vary a Becherovka hazája! Josef Becher patikus kísérletezte ki a receptúrát, mely hatásos gyomorkeserűnek bizonyult. Erre mondják, hogy kis mértékben orvosság, nagy mértékben gyógyszer? Valami ilyesmi :-)

A recept titkos, ráadásul majdnem veszendőbe került! Ugyanis a pontos hozzávalókat kizárólag a család férfitagjai ismerték. Őket viszont besorozták a háborúba, ahol valamennyien meghaltak! Egy véletlen folytán a család itthon maradt nőtagjai rábukkantak egy feljegyzésre, s újra gyártani kezdték - korabeli női vállalkozásba fogtak a Becher nővérek :-)

Az ital óriási sikert aratott, s ma is méltán népszerű. Ha hinni lehet a legendáknak, a 21 titkos hozzávaló pontos fajtáját és arányait még ma is 2 ember ismeri a gyárban!





Volna még mit csemegézni a közel 700 képből és élményből, de nem gyötrök tovább senkit :-) Visszatérek a konyhába :-))

2009. május 22., péntek

Prága: Károly-híd és vacsora az U Flekuban


A Károly-híd. A székesegyház mellett szintén Prága egyik fő-fő nevezetessége. Na, ez aztán köszönőviszonyban sincs a mi forgalmas, autóval borított hídjainkkal. Inkább hangulatos sétálóutcához tudnám hasonlítani.


Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el, miután kikérte az asztrológusok és a zsidó kabbala tudósainak véleményét arról, hogy mi a kezdés legcélszerűbb időpontja. A csillagok az Oroszlán jegyét és az 135797531 számsort jelölték meg, ezért a híd alapkövét az 1357. év 9. hónapjának 7. napján, 5 óra 31 perckor helyezték el. Hogy még biztosabbá tegyék szerencséjüket, az építtetők tojást és tejet is kevertek a köveket összetartó cementbe (a korabeli építészek szerint ez jót tett neki).



A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles. Két végét gótikus tornyok zárják le; a híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. A hídon 30 szobor látható. Itt található Nepomuki Szent János szobra is, melyről úgy tartja a legenda, hogy aki azt megérinti, szerencsét hoz. Megérintettem :-)

Az egész híd tele volt árusokkal, mint itthon Pesten a Váci utca. Tűzzománc ékszerek, portréfestők, karituristák, szuvenírárusok. Gyönyörű kilátás nyílt a városra. Idegenvezetőnk 10 percet (?!) irányzott elő, hogy ennyi idő alatt menjünk át a hídon, nézzük meg, fotózzunk, nézelődjünk... Ennyi idő annyira lett volna elég, hogy a csoport átfusson, a szó szoros értelmében :-) Volt az egy óra is, míg mindenhol megállva, bámészkodva mindenki átjutott!

Aznap esti program is volt: vacsora a híres-nevezetes U Fleku étteremben! U Fleku: anno 1499! Hihetetlen! Állítólag egyszerre akár 1000 ember is tud vacsorázni benne!




Hangulatos kerthelyisége van, a belső kialakítása pedig nagyon barátságos. Csupa faborítás, melyet az idő feketére evett, mázas cserépkályhák, a sörfőzéshez kapcsolódó képek, dekorációk. Helyben főzik az igazi fekete cseh sört!

A kiszolgálás pergő volt, alig kellett várakoznunk. Persze nem étlapról választottunk, hanem előre rendelt menüsor volt a 35 főre, de időközben jött egy másik magyar csapat is - kicsi a világ: szintén Békéscsabáról. S ők is pillanat alatt megkaptak mindent.

A felszolgáló fiúk asztallap nagyságú fatálcákon egyensúlyozták a rengeteg megrakott tányért, és malomkeréknyi fémtálcán a csurig csapolt söröskorsókat. Aléltan szemléltük :-)



A vacsora igen kiadós volt. S most nagyon finoman fogalmaztam :-D

Fél dl Becherovkával melegítettünk be, hűen a nemzeti italhoz. Őt egy salátatál követte prágai sonkával, majd megérkezett a főfogás. Sült kacsacomb, sült sertéshús, kolbászka, hozzá párolt vöröskáposzta, párolt savanyú fehérkáposzta, és natúr valamint burgonyás knédli...


Nem álltunk meg itt, sajttorta következett, amitől én sokkal, de sokkal többet vártam, majd kávéval zártuk a vacsorát.

Természetesen ennyi kajához mindenkinek dukált egy korsó frissen csapolt, házi barna sör! Szétcsapatni a zsírosát :-D Nekem nagyon ízlett. Szerintem kávés mellékíze volt, míg egyik kolléganőm karamellt vélt benne felfedezni. Nem sokáig boncolgattuk, ittuk!



2009. május 21., csütörtök

Prágai útibeszámoló II.



A gyönyörű kertből mindössze néhány lépés séta volt a Várnegyed. Kapujának két oldalán őrség, feszes vigyázzállásban két rezzenéstelen arcú fiú. A vigyázz oly feszes volt, hogy még a testsúlyukat sem helyezték át egyik lábukról a másikra! Arcuk kiismerhetetlen, mozdulatlan maszk. Az összes turista odasereglett hozzájuk, melléjük állt, fotózott közelről és távolról - arcizmuk sem rebbent. Én speciel rosszul vagyok, ha vadidegen ember közelebb áll, mint fél méter :-))


Maga a Várnegyed kísértetiesen hasonlít a mi budai Várunkra. Macskaköves térburkolat, tágas tér, körben nevezetes épületek: a Szent Rókus-templom, Strahovi Kolostor, Loretói Szűz Mária-templom, Černín-palota, Hradzsin tér, Érseki palota, Schwarzenberg-palota és Sarm-palota, Toscanai Palota vagy Külügyminisztérium, Martinic-palota, Sternberg-palota a Nemzeti Galériával, Hradzsin (maga a Vár) a Szent Vitus-székesegyházzal és a Királyi Palotával, a Szent György-bazilikával és kolostorral.

Körös-körül káprázatos kilátás nyílik Prágára, az ember lába alatt terül el a város. Gyönyörű! Mindenhol szobrok, szökőkutak, szépen rendben tartott épületek, bámész turistacsoportok :-)) élükön az idegenvezetőkkel, szorgosan kattogó fényképezőgépek.

Átbújtunk egy kapun, és ott emelkedett lélegzetelállító szépségében a Szent Vitus-székesegyház! Döbbenetes méretei vannak, képtelenség róla olyan közelről "egész alakos" képet készíteni! Mesterien kimunkált, díszített, lenyűgöző épület!

Beléptünk, és csoportunk kollektíve felsikoltott az ámulattól és a csodálattól! Hatalmas katedrális, monumentális belsővel, lenyűgöző szépségű festett üvegablakokkal. A székesegyház Csehország legfontosabb temploma, cseh királyok nyughelye. Páratlan kincsek, Szent Vitus karereklyéje, csak forogtunk szédülten, mert mindent meg akartunk örökíteni, ne csak mi lássuk ezt a szépséget!



A székesegyház után megtekintettünk még néhány épületet kívülről és belülről, de ezt semmi nem tudta felülmúlni.

Szabadprogram következett :-) A csoport bevetette magát a híres-nevezetes Aranyművesek, vagy más néven Arany utcába. Belépős a téma! Jegyet kell váltani az utcába! "Bérletünk" volt a Várnegyedbe, de mindenki nagyon furcsállta.

Első pillantásom a szárnyas malacra esett, rögtön citálni is kezdtem a Bóbita c. verset :-)) Maga az utca egy keskeny sikátor, mindkét oldalán bájos házikók, mindegyikbe be lehetett menni. Az egyikben korabeli ruhák voltak, vértek, páncélok, utcai ruhák, folyosó végén brutális kínzókamra...

Az utca házacskái tömve szuvenírekkel, ajándéktárgyakkal, képeslapokkal. Volt egy boltocska, amelyben húsvéti kellékeket lehetett vásárolni, volt, amiben csak karácsonyi kütyük voltak - meglepetésre zárva volt :-))

Találkozási pontként az utca végén lévő fenékdűtő szobrot jelölte meg az idegenvezetőnk, izgultunk, nehogy eltévesszük. Hát, elég nehéz lett volna nem észrevenni :-))) Lelkesen pózolt előtte, mellette mindenki.




Utunkat a Károly-híd irányába folytattuk. Egy kis udvaron kellett átvágnunk, hogy az utcára jussunk. Az udvar közepén állt ennek a vékony, pucér fiúnak a szobra. Tessék alaposan megnézni a képet, hogy az alapjáraton sötét szobor hol csillog aranyszínben a temérdek kéz simogatásától :-DD Nem, nem a térde!
Folyt. köv...

2009. május 19., kedd

Prágai útibeszámoló I.

Megjártuk Prágát! Akik azt mondják, hogy Prága gyönyörű és megér egy misét, most új rajongót szereztek a klubba, mert Prágát egyszer látni kell!

Csütörtökön hajnal 5-kor indultunk - mit köntörfalazzak - Békéscsabáról. Juj de ramaty idő volt! Egész úton esett, szakadt az eső, fekete fellegek úszkáltak az égen, és lúdbőrözően hideg volt. Persze morogtunk, mert világ igazságtalansága, hogy dögmeleg időben dolgozunk, mikor kirándulunk, akkor meg hideg van és esik az eső!? Aztán persze minden jó, ha jó a vége :-)

Menet közben megálltunk Brno-ban. Esett az eső, sőt nagyon esett. Esernyővel, kapucniban néztük meg a város közepén álló templomot, ami lélegzetelállítóan gyönyörű volt! Akkora, hogy bele sem fért a fényképezőgép látószögébe :-) Olyan fura volt. Nyüzsgő város, közepén egy domb, dombtetőn a gyönyörű templom, alatta piac és járnak a villamosok :-)

Körbejártuk, megnézegettük, nagyon-nagyon szép volt. Fényképezni nemigen lehetett bent, kabát alól kattintgattam, mert ott volt egy nő, aki nagyon sasolta a sétálgató, bámuldozó csoportunkat.

Brno-ban nem is időztünk sokat, csak ezt a templomot néztük meg, tekintettel a kritikán aluli időjárásra.



Aztán repesztettünk tovább, és este 6 körül megérkeztünk Prágába. Elfoglaltuk a szállásunkat egy 14 emeletes, nagyon szép szállodában, 35 fős csoportunkat szanaszét szórták a hatalmas épületben! Ebből volt is később kalamajka :-DD

Gyors lepakolás és felfrissülés után csapatépítő tréningre indultunk, felfedeztük a környéket, s nini, mire bukkantunk? Egy sörsátorra! Benne élő country-zenével! Jéééé, ki hitte volna! Kis csapatunk kapott is a lehetőségen, és beültünk! A képen látható Krusovice sört ittuk, mit is mondhatnék, nagyon csúszott lefelé! Finom, nem karcos, nem büdös, hmmmmmm! Megittuk az első prágai sörünket, aztán elcsigázottan a szálloda felé vettük az irányt, mert akkorra már biza mindenki talpon volt majdnem 20 órája! Senkit nem kellett éjjel ringatni, ahogy hallottam :-)


Másnap híre sem volt az esőnek, bár viszonylag hűvös volt. A morgósokat megvigasztaltam azzal, hogy hé, hát jobb lenne 30 fokban kirándulni, Várnegyedben sétálni és legyalogolni sok-sok kilométert? Ugye nem?

A Várnegyed előtti utunk egy csodás kis kertbe vezetett, ahol hajszálpontosan 10 órakor nyitotta ki a kaput a képen is látható egyenruhás fiatalember. A nevét sajnos nem tudom, mert szó ne érje a ház elejét, de az idegenvezetőnk sajnos nem volt a topon, s nem nagyon tudtunk meg különösebb dolgokat és érdekességeket. Alig mentünk be és kattintottunk néhány képet, vezényszóra egyszer csak hátra arc és ki kellett mennünk :-o Senki nem értette, mi a pálya!

A kert viszont káprázatosan szép volt! Ápolt gyep, gyönyörű virágágyások, szökőkutak, helyes kis szobrok, művészien díszített falú épületek, mintha csipkével volna ékesítve! Hangos hú, ah, oh kiáltások kísérték rövid sétánkat, mindent fotóztunk, mert minden olyan ízléses, gyönyörű volt!



Folyt. köv. a Várnegyed-beli sétánkkal, a Szent Vitus templommal és az Aranyművesek utcájával!

Köszönöm, akik szorítottak a hétfői vizsgámhoz! A 15 órás buszút és kb. 5 órás alvás dacára érzéseim szerint jól sikerült! De ehhez még a kollégák legnagyobb "megbotránkozására" este 10-kor is tanultam a buszon, egyedül az én fejem felett égett a kis lámpa :-)) Megérte, úgy gondolom. Emiatt a vizsga miatt bűn lett volna kihagyni ezt a felejthetetlen, élménydús, felemelő, összekovácsoló, csodálatos kirándulást!

2009. május 14., csütörtök

Igazolt távollét - 4 nap Prágában!

Prágába utazom négy napra! Prágába, mely városról mindenki ódákat zeng, gyönyörűséges képeket mutogat, odáig és vissza van a bájától, varázsától.

Most aztán alaposan megnézem magamnak és beszámolok róla! Hozom a saját képeimet, a benyomásaimat, az élményeimet.

Kb. egy hét múlva, mert Prága után rögtön másnap vizsgázni fogok :-) Halmozom az élvezeteket :-))

2009. május 13., szerda

Töltött táska

Ahogy Max is mondta, isten áldja a leveles tészta feltalálóját! Milyen kényelmes megvenni, kiolvasztani, vékonyra nyújtani, és valamilyen édes vagy sós töltelékkel villámgyors, légiesen könnyed, és mindig más és más finomságot varázsolni az asztalra!



Akkor és ott a hangsúly a gyors szón volt. Egy igen-igen fárasztó, agyat leamortizáló nap után üveges szemekkel kóvályogtam a boltban, gondolkodásra képtelenül. A pultnál egy kolléganőm állt előttem a sorban, és szédületes gyönyörű húsos szalonnát vett, majd rögtön ecsetelte is nekem, hogy újhagymával, puha kenyérrel... Az agyam magához tért, és beindultak a fogaskerekek :-)

Így született a vacsoránk, amit Zuram "first class" jelzővel minősített!


Töltött táskák

Hozzávalók 15 darabhoz:
  • 50 dkg leveles tészta
  • 20 dkg nagyon húsos főtt szalonna
  • 1 tubus tömlős sajt
  • fél csokor újhagyma
  • 2 db keménytojás


A szalonnát vékony csíkokra vágjuk, az újhagymát felkarikázzuk,és parányi olajon átpirítjuk, mégse legyenek olyan nyers ízűek.

Ha kicsit hűlt, hozzákeverjük a tömlős sajtot és a felkockázott főtt tojásokat. Kóstoljuk meg, ha szükséges, sózzuk, szerintem nem kell.

A leveles tésztát vékonyra nyújtjuk, 3x5, azaz 15 kockára vágjuk. A tésztadarabok közepére halmozzuk egyenlő arányban a tölteléket, majd táska formán félbehajtjuk a tésztát. A széleit kézzel lenyomkodjuk.

Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket, tetejüket lekenjük 1 felvert tojással, majd előmelegített, forró sütőben kb. 20 percig sütjük, míg szép aranybarna lesz.

Várjuk ki türelemmel, míg kezelhetőre hűl, mert a belseje még akkor is tűzforró, mikor a külseje már csalfán nem!

2009. május 12., kedd

Egyből kettőt: tyúkhúsleves és mediterrán tyúkcombok

Gyönyörűséges házi tyúkokra tettem szert! Amolyan hagyományos, kapirgálós, tápot sosem látott, sárga tyúkokra! Egyszerűen adta magát, hogy húslevest kell főzni első körben.

Nem vagyunk nagy húsleves-evők. Mindkettőnk családjában kötelező eleme volt a vasárnapi ebédeknek, 52 hétből 50 vasárnap biztos, hogy húsleves volt! Engem egy idő után a világból ki lehetett vele kergetni, de meg kellett enni, nem volt mese. Akkor megfogadtam, hogy igen ritka vendég lesz a fazekaimban a húsleves. Fogadalom, amit sikerült is betartani. 10 év alatt egy kezemen meg tudom számolni, hányszor főztem. Mire éppen ráéheznénk, megyünk mamiékhoz, aki mindig húslevessel vár minket :-)

De ez a tyúk, mondom, ez adta magát! Fazékba pakoltam az aprólékját, a szárnyát és a farhátat, rengeteg zöldséget tettem mellé, és 4 órán keresztül csendes forrásban tartottam. Hát kérem, ettől még a holtak is feltámadtak volna!

A combokkal se teketóriáztam túl sokat. Némi házi! vegeta kíséretében kuktába dobtam őket, 1 óra alatt vajpuhára főztem. A főtt húsokat bepácoltam, majd aláágyaztam krumplival-hagymával, és megsütöttem.

Mediterrán tyúkcombok

Hozzávalók:

  • 4 egész tyúkcomb
  • 1 kg krumpli
  • 2 fej vöröshagyma
  • 5 dkg feta
  • 1 dl olaj
  • bazsalikom, oregánó, rozmaring

A tyúkcombokat kuktában 1 óra alatt vajpuhára főzzük házi vegeta/zöldségek hozzáadásával.

Az olajhoz keverjük a fűszereket tetszés szerinti arányban, nálunk a bazsalikom és az oregánó volt túlsúlyban. Beleforgatjuk a combokat, és néhány órára hűtőbe tesszük.

A krumplit, hagymát megtisztítjuk. A krumplit kockára, a hagymát cikkelyekre vágjuk, egy tepsi aljára terítjük, megsózzuk. Rátesszük az ágyikóra a combokat, s a fűszeres olajat is rálocsoljuk. Fólia alatt sütjük 20-30 percig, hogy a krumpli-hagyma páros is puhuljon, majd a takarót levéve ropogósra pirítjuk.

A sütés végén rámorzsoljuk a fetát, s 1-2 percre visszadugjuk a forró sütőbe, hogy a sajt kissé meglágyuljon.

Nagyon kiadós adag!






2009. május 10., vasárnap

Epres-fehércsokis pannacotta

Ancsi barátnőm kért meg még jócskán az eperszezon előtt, hogy egyszer csináljak már neki pannacottát, mert imádja :-) És én biztos tudok olyat csinálni. Meg is beszéltük, hogy okés, ha bejön az eperszezon, már állok is neki.

Bejött az eperszezon! Ancsika, ez volt a főpróba, egyúttal referenciamunka! S hogy ilyen remekül sikerült, megismétlem a 23-i hétvégén! Jó?



Pannacottát készíteni rém egyszerű! Egyetlen parám volt, név szerint a zselatin. Hátam mögött van egy emlékezetes születésnap, amikor is a népes család előtt akartam hatalmasat villantani egy korábban már kipróbált, s naná, hogy akkor mesésen sikerült sütivel. Na akkor a zselatint elszúrtam, nem kötött meg - a sütit meg kikanalaztuk a tepsiből...

Ezért is volt most főpróba a pannacottával :-) Mielőtt beégek a lányok előtt :-))



Epres-fehércsokis pannacotta

Hozzávalók 4 adaghoz:
  • 2 dl tejszín
  • 2 dl tej
  • 1 tábla fehércsoki
  • 6-8 dkg cukor
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 tk. vaníliakivonat
  • 1 csomag Zselatin Fix (!!)

A tejet és a tejszínt összeöntjük egy kis lábasba. Beletördeljük a csokit, hozzáadjuk a cukrot, a vaníliakivonatot, a citrom reszelt héját. Nagyon alacsony hőfokon éppen annyira melegítjük csak fel, hogy a csoki és a cukor felolvadjon.

Lehúzzuk a tűzről, langyosra hűtjük. Belekeverjük a Zselatin Fixet. Ezt se melegíteni, se forralni, se semmi. Működik! Isten áldja, aki kitalálta!

4 tálkába szétadagoljuk a pannacotta alapot. Beledobálunk tálkánként 2-2 feldarabolt epret. Lefedjük folpackkal, és hűtőbe költöztetjük min. 3 órára.

Ha megszilárdult, további eperdarabokkal, citromfűvel tálaljuk.





2009. május 9., szombat

Török pizza

A Nők Lapja Konyha áprilisi száma ihlette. Amit sikerült április legvégén megvennem :-)) Átlapoztam először, csak a képeket nézegetve. Utána újra elölről az egészet, minden betűt elolvasva. Olvasás közben pedig képzeletben megfőztem, megkóstoltam, megszimatoltam az ételeket... Mindig így csinálom, nem bírok - de nem is akarok - leszokni róla!



Így került műsorra a török pizza is, látványra is ínycsiklandó volt, s többedszeri olvasásra is. Az eredeti receptben szereplő bárányhús helyett teljesen hagyományos sertéshúst használtam, úgy gondolom, nem vont le semmit az élvezeti értékéből!

Zuram mindenesetre roppant hálás közönségnek bizonyult, szédületes sebességgel pusztította, két falat között pedig hangos tetszésnyilvánítását fejezte ki :-)) Öröm neki főzni, mert ha ízlik az étel, nem fukarkodik a dicsérettel - ami végtelenül jól esik...


Török pizza

Hozzávalók a tésztához:
  • 22,5 dkg liszt
  • 1/4 kocka friss élesztő
  • 2 ek. olaj
  • 1 tk. cukor
  • 1 mk. só
  • kb. 2-2,5 dl langyos víz

A feltéthez:
  • 2 ek. olaj
  • 1 fej vöröshagyma
  • 30 dkg darált hús
  • 1 kis doboz paradicsompüré
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 paradicsom
  • só, bors
  • késhegynyi őrölt fahéj
  • morzsolt oregánó

A tészta hozzávalóiból rugalmas tésztát dagasztunk. Az élesztőt simán belemorzsolhatjuk a lisztbe külön felfuttatás nélkül, így is - úgy is elvégzi a dolgát! Letakarjuk, s langyos helyen duplájára kelesztjük.

Míg kel a tészta, elkészítjük a feltétet. A vöröshagymát finomra vágjuk, aranyszínűre pirítjuk az olajon. Rádobjuk a darált hús, fehéredésig kevergetjük. A serpenyő szélére toljuk a hagymás húst, középre kanalazzuk a paradicsompürét, picit megpirítjuk, majd összeforgatjuk a hússal.

A paradicsomot kockára vágjuk, a fokhagymát felaprózzuk, s a húsra dobjuk. Kevergetve készre pároljuk, fűszerezzük.

A megkelt tésztát 4 darabra vágjuk, ovális alakra nyújtjuk. Ráhalmozzuk a kissé kihűlt tölteléket. A tészta szélén üresen hagyunk 1,5 cm-t, peremet hajtogatunk körbe-körbe, s a két végét csónakszerűen összecsippentjük.

A csónakok széleit megkenjük olajjal, sütőpapírral borított tepsire sorakoztatjuk őket, s előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük.





2009. május 8., péntek

Tejfel és eper



Csak megerősíteni tudom az előttem szólót :-DD Miért is kellene agyonbonyolítani egy önmagában tökéletes gyümölcsöt, mint az eper? Igaz?


Szóval szerda volt, piaci nap. Reggel munka előtt kicsattogtam, és szédülten keringtem a kőasztalok között, annyi gyönyörűség volt ott felhalmozva! Harsogóan friss, üde minden portéka, nagyon türtőztetni kellett magam!



Egy néninél káprázatos epreket láttam kis dobozkákba adagolva. Ez már igazi, házi termesztésű, szántóföldi eper - mondta a néni! Vettem is, s morfondírozni kezdtem, mivé álcázzam. Konkrétan milyen desszerté álcázzam :-)



S ekkor jött Max :-) Délután felhívott.

- Szia, megvan még az eper?
- Szia, meg bizony, most értem haza, az imént tettem le az asztalra!
- Oké! Hunyd le a szemed!
- Becsuktam!
- És most képzeld el: eper, tejföl és porcukor!
Meglepett csend után: - Juj, nem lesz belőle hasmars?
- Gondolj bele, hisz a tejföl nem más, mint tejszín! Tejszínnel meg milyen finom az eper! Mindenki csak sósan tudja elképzelni a tejfölt, pedig milyen finom édességként is! Próbáld ki!
- De édes vagy! Kipróbálom és referálok!


A beszélgetés után nem sokkal ki is próbáltam. A cukrot kihagytam, helyette csokis perecet tördeltem a rétegek közé... Működött! Nagyon is! Iszonyú finom! Abbahagyhatatlanul finom!



Felhívtam Max-ot, teli szájjal, és elújságoltam, hogy éppen most eszem a tejfölös epret, ami valami vadállat finom, egy lavórnyit meg lehetne belőle enni! És köszi az ötletet! És a figyelmet! És hogy sikerült Soma aznapi töri érettségije!


Ugye, minek is komplikálnánk agyon az életet?

2009. május 7., csütörtök

Csokis perec

Gyerekkorom egyik nagy-nagy kedvence! Valamiért úgy emlékszem rá, hogy nagyon ritkán lehetett kapni, és óriási kincs volt, ha ajándékba kaptuk vagy ne adj' isten, vettünk a boltban egy dobozzal! Szent áhítattal majszoltuk, speciel én imádtam! Omlós, finom étcsokival, hmm...

Igyekeztem rekonstruálni az ízeket - miért vennénk boltit, ugye!? Az idő múlásával a perecek mérete arányosan elkezdett nőni, szégyen ide vagy oda, a pici perecek formázgatása közben elfogyott a türelem :-) Az ízén persze mit sem változtat!


Lefotóztam őket pucéran is, félvén attól, hogy a csokimáz alatt elvész a perec-jelleg. Ugyanis sülés közben a csini kis pereceim megnőttek!

Már eszegetés közben jöttünk rá egyszerre Zurammal, hogy mire hasonlít legjobban az íze! Bulgáriában ettünk egy Presztízs nevű csokis kekszet, még importáltunk is belőle, annyira isteni volt. Pont olyan! Legközelebb egyszerűen kinyújtom a tésztát, felvágom kis téglalapokra, megsüt aztán csokit rá!

Csokis perec

Hozzávalók:

  • 40 dkg liszt
  • 20 dkg margarin
  • 2 tojás sárgája
  • 12 dkg (por)cukor
  • 1 tk. sütőpor
  • 1 citrom reszelt héja
  • tejföl, amennyit felvesz (nekem 2 ek elég volt)

Tetejére:

  • 20 dkg étcsokoládé
  • 2 ek. olaj

A tészta hozzávalóit rugalmas tésztává gyúrjuk, s egy órára hűtőszekrénybe tesszük.

Lisztezett munkalapon egyforma kis darabokra vágjuk, majd mindegyik darabot vékony kis nudlivá sodrunk, s perec formára hajtogatjuk. Vigyázat, nagyon pepecs meló!

A pereceket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, s előmelegített sütőben 10-15 perc alatt aranyszínűre sütjük. Kihűtjük.

A csokoládét az olajjal vízgőz fölött vagy mikróban összeolvasztjuk, s a pereceket egy ecset segítségével bevonjuk csokival. Őszintén bevallom, nálam az alja pucér maradt, csak a tetejüket "festettem" be csokival!

Hűvös helyre tesszük, míg a csoki újra megszilárdul. Két gáztepsinyi adag sül ki belőle.

Klasszikus mondat: jól zárható fémdobozban sokáig elálló sütemény :-)