2013. február 27., szerda

"Összeragasztós" linzer


 
Már 7. fordulójánál jár a Blogkóstoló, melynek most Vikvi a háziasszonya.

Szuper játék, aki eddig nem vett benne részt, csatlakozzon a következőhöz, mert remek lehetőség, hogy igazán elmélyüljünk a nekünk sorsolt bloggertársunk munkásságában :-)

Játszótársnak most Mézeskalácsot kaptam, nagyon örültem! Az a rengeteg finomság, ami nála található... Nagyon nehezen tudtam választani, de egy recepthez minduntalan visszatértem a gyönyörű fotó miatt (is), ez pedig a linzer volt.

Egyszerű 1-2-3 tészta: 1 rész cukor, 2 rész zsiradék, 3 rész liszt. Réges-régen Mamával sütöttünk ilyet, összeragasztós linzernek hívtuk, hisz a két süteménydarabot tényleg "összeragasztjuk" a lekvárral :-) Nálunk sosem hiányozhatott a tetejéről a dió.

Odáig és vissza voltunk tőle :-)






"Összeragasztós" linzer


Hozzávalók kb. a képen látható mennyiséghez:

  • 10 dkg (por)cukor
  • 20 dkg vaj/zsír
  • 30 dkg liszt
  • 1 tojás sárgája
  • 1 tk. vaníliakivonat/1 cs. vaníliás cukor
  • csipet só


A töltéshez:

  • (házi) baracklekvár

A tetejére:
  • 1 tojás fehérje
  • 1 marék dió
  • 1 tk. cukor


A hideg! vajat gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk a lisztben. Én késes betétű robotgéppel szoktam: belekockázom a vajat, rá a liszt, s pár pillanat alatt morzsásra pörgeti. Ha nincs, reszeljük le durvára a vajat, így megkönnyítjük a munkát.

A lisztes-vajas morzsához adjuk a cukrot, csipet sót, vaníliát és a tojássárgáját, majd összegyúrjuk a tésztát. Lehet, hogy elsőre keménynek tűnik, de ne adjunk hozzá semmit: össze fog állni!

A kész tésztát 2-3 órára, de akár egész éjszakára is hűtőbe tesszük folpackba csomagolva.

Nyújtás előtt vegyük ki kb. fél órával hamarabb, hogy a vaj kissé lágyuljon, máskülönben nyújthatatlan, törékeny lesz a tészta. 

Lisztezett munkalapon nyújtsuk ki 3 mm vastagságúra, majd lisztbe mártott szaggatóval szúrjunk ki egyenlő számú "teli" és "lyukas" korongot. A leeső részeket újra összegyúrjuk, nyújtjuk, szaggatjuk, míg tart a tésztából.

Sütőpapírral borított tepsire ültetjük a korongokat.

A diót durvára vágjuk, összekeverjük a cukorral.

A "lyukas" korongokat megkenjük tojásfehérjével, majd lekent felével lefelé egy pillanatra belemártjuk a cukros dióba.

180 fokra melegített sütőben 10-12 percig sütjük, akkor jó, ha picit már színes az alja.

Kihűlés után 1-1 teáskanálnyi baracklekvár teszünk a "teli" korongra, majd egy "lyukassal" összepárosítjuk.

Tároljuk fémdobozban, s bátran többszörözzük az adagot, mert egyrészt eláll, másrészt ellenállhatatlan :-)







12 megjegyzés:

  1. Nagyon szeretem a sárgabarack lekvárral összeragasztott linzert, ennek ellenére nem vagyok egy linzersütő bajnok. Egyszer próbálkoztam vele otthon, de nem sikerült. Kemény volt és nem is puhult meg a tészta. Egy időre elment a kedvem a további próbálkozástól, de most olvasva ezt a receptet, nekiállok még egyszer...:)

    VálaszTörlés
  2. Milyen szépek lettek! Ez a dió nagyon jó ötlet a tetejére!:) Meg is kívántam, záros határidőn belül nekem is sütnöm kell:)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon guszták! :) Szívesen elfogadnék egy pár darabot. :P

    VálaszTörlés
  4. De szépeket sütöttél! Én még soha nem szórtam meg a tetejét dióval, pedig már láttam 1-2 könyvreceptben... Viszont szeretjük a diót, úgyhogy egyszer kipróbálom dióval is. Ja és linzer rajongó vagyok. :)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szép és mutatósat készítettél. Az unokáimmal imádjuk ezt a típusú teasüteményt. Régen készítettem, itt az ideje!:-))

    VálaszTörlés
  6. Jól választottál, a linzer egy örök klasszikus! Mutatós is, finom is!

    VálaszTörlés
  7. Nagyon szépek! És finomak! A tetejére a dió nagyszerű ötlet, e legközelebbi sütésnél én is megszórom.
    Mama linzer :)
    Felénk ez a tészta a 10-20-30 az adagok alapján.

    VálaszTörlés
  8. Köszönöm :-)

    S örülök, hogy a dióval esetleg újat tudtam mutatni - nálunk mindig így készült, porcukortető nélkül :-)

    VálaszTörlés
  9. Gyönyörűségesek lettek! :) Mi is mindig porcukrozzuk, de annyira szép a dióval megszórva, ki kell próbáljam! :)

    VálaszTörlés
  10. Nálunk ez "ragasztós"-ként ismert. Nagymamát sütötte. A tetején dióval.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Edit, nálunk is Mama sütötte, pont mint Nálatok :-) Cukros dióval a tetején :-)

      Törlés