2008. december 30., kedd

Szilveszterre hangolódva


Holnap szilveszter. Eltelt egy év, s átlépünk a következőbe. Hihetetlen. Zuram ilyenkor szokta elsütni kedvenc közhelyét: "Január, február - itt a nyár!" Ezt a mondatot már rezigáltan hallgatom, s láss csodát, minden évben igaza van! Egyszer csak arra ébredünk, hogy nini, tavasz van!


De most még 2008. van, abból is már csak 2 nap.




"Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódtak. Közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.


Különösen fontos szerepet kap a zajkeltés, amelynek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Fontos szerep jut az egészségnek és a szerencsének.

Magyar babonák:


• Egy középkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
• Ne feledjük, hogy tilos baromfihúst ennünk, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
• Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
• A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

• Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna.
• A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
• A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
• Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amikbe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazta a jövendőbeli nevét.
• Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!
• Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
• Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet."





Örömöd sok legyen, bánatod semmi,

Segítsen az Isten boldognak lenni!

Legyél mindig vidám, örülj minden szépnek,

Én így kívánok Neked Boldog Új Évet!






Forrás: Népszokások, babonaságok s a képek innen

3 megjegyzés:

  1. Hát akkor adjon az Úr bőséget és jókedvet, szerencsét és sok lencsét, ételt, italt az asztalra, jó kedvet az arcokra.

    BÚÉK! kedves Barátom:-)

    VálaszTörlés
  2. Boldog új évet kedves Mester! Neked és egész házad népének!

    VálaszTörlés
  3. Drága Pannicica, adjon a fentvaló mindent, mit adhat, vigye a szomorút, a rosszat, küldjön örömöt, s ne könnyet, simítsa az utat előttetek. Boldog új évet nektek!

    VálaszTörlés