2011. február 22., kedd

Sárgaborsó krémleves fasírtgombóckákkal + ölelés




Először a menzán találkoztunk - a sárgaborsó és én - főzelék formájában. Röhögni nem ér: teljesen perverz módon nagyon szerettem :-) Olyan volt, mint a beton, rántás nélkül is sűrű, a konyhás nénik kemény izommunka árán csattintották oda a tányérokba, és az esetek 90%-ában sertéspörköltet kanalaztak a tetejére. Kevés hússal, sok szafttal - kvázi hígítani a főzeléket? Mindegy, nem nézegettem, ettem, mert az ízét szerettem :-)

Felnőttként aztán valamiért csak és kizárólag levesként ettük, virslikarikákkal.

Ez itt most egy extrább változat: pirítottam alá egy kis hagymát, a mélyhűtőben állomásozott egy adag füstölt csülök főzőlé, és némi tejszínnel simítottam el. A pici fasírtgombócok pedig már tényleg csak megkoronázták az egészet.




Sárgaborsó krémleves fasírtgombóckákkal

Hozzávalók:

  • 2 ek. olaj
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 25 dkg sárgaborsó
  • 0,5 l füstölt ízű főzőlé/füstölt ízű leveskocka
  • 2 dl főzőtejszín
  • só, bors


A fasírtgombócokhoz:

  • 20 dkg darált hús (marha és sertés vegyesen)
  • pici vöröshagyma finomra reszelve
  • 1 gerezd zúzott fokhagyma
  • só, bors, őrölt kömény



A sárgaborsót megmossuk, egy éjszakára beáztatjuk.

A vöröshagymát megtisztítjuk, félfőre vágjuk, pici olajon üvegesre pároljuk. Rádobjuk a beáztatott sárgaborsót, felöntjük annyi folyadékkal (víz, füstölt lé), amennyi bőségesen ellepi, és takarék lángon teljesen puhára főzzük. Vigyázzunk, egy pillanat alatt képes kifutni!

Ha megpuhult, botmixerrel krémesre zúzzuk, majd hozzáöntjük a 2 dl tejszínt, simára keverjük - és már nem forraljuk. Sózzuk (óvatosan a füstölt alap miatt) és borsozzuk.

A fasírt hozzávalóit összegyúrjuk, mogyorónyi kis gömböket formálunk belőle, és kevés olajon, a serpenyőt sűrűn rázogatva ropogósra sütjük.

Lecsepegtetjük, majd a forró levessel tálaljuk.


És az ölelések! Egy ölelés Anditól, egy ölelés Anikótól :-) Nagyon köszönöm - az ölelést is, a nagyon kedves szavakat is!




S ha nem is ölelek meg most személy szerint senki kiválasztottat, hallgassátok Ákost, aki csak annyit mond: Ölelj meg újra!




8 megjegyzés:

  1. Kiloptam a húsgombócokat! Na jó, belekanalaztam a levesbe is, szerintem nagyon finom lett, de azért a gombóc az gombóc.:)

    VálaszTörlés
  2. Látványnak is szép!
    A menzás emlék bennem is él! :)))

    VálaszTörlés
  3. Igen, igen nagyon ötletes és finom

    VálaszTörlés
  4. Képzeld én is mindig szerettem a menzást, de azóta is bármikor, bármilyen formában szívesen eszem, de a legjobban most is a hagyományosan készítettet főzöm és szeretem:-))))

    VálaszTörlés
  5. Úgy tűnik a menzás sárgaborsó másnak is bejött. Azért ez itt klasszisokkal jobb! Tetszik!

    VálaszTörlés
  6. Hát igen másképp néz ki mint a menzán:-),imádni való,nyam-nyam,gyönyörű a fotó!:-)

    VálaszTörlés
  7. Poppy, gombóc forever :-)


    Tücsök, ez valami menza-szabvány volt szerintem :-) Főzelék is, de lehet, a tálalás is :-DD


    Bianka, fini volt!


    Anikó, ezt a menzán sem sikerült velem megutáltatni - ellenben pl. a paradicsomos káposztával! Huh...


    Ami :-) Olyan kis egyszerű :-)


    Ildy, igen :-) Ez meg itt legyen menza de luxe :-DD


    Ditta, hát tényleg nagyon jó volt :-)

    VálaszTörlés