Utunk utolsó állomásaihoz érkezünk el. Elsőként Máriaradnát, a híres búcsújáró helyet kerestük fel.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik7dmpLqefRGgvpFU0h7TnLaxGtjK_W5Ak4fuWzr3trO-HOMLQmMAo4UgNuyt9fFaxMQ3IdqplbbL8qOlGdojCY8hxk-oL8axXgX2QkS-_46JS2BOu3zdq-ZuOWTXpdz0Ul_Sw9pbTrIv5/s400/DSCN5891.JPG)
A történet szerint a templomban található kegyképet egy olasz kereskedőtől vásárolta meg Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő, mely a régi kápolna oltárát díszítette. A törökök felgyújtották a templomot, s csodák csodájára az egyszerű vászonra festett kép nem vált a tűz martalékává, sőt a templom tetejéről egyenesen tüzes cserepek hullottak a törökökre! A templomot a tűz után felújították, majd kolostort építettek mellé.
A hely csodatévő, búcsújáró hellyé vált - tömegek zarándokolnak ide imádkozni, gyógyulást kérni. A templom oltárán lévő, sugarakkal körülvett kicsiny kép mellett mindkét oldalon 1-1 emlékfal áll, tele-tele a gyógyult betegek hálaereklyéjével.
Sajnos a belső képeim igen rosszul sikerültek :-(
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0SU1Ni6nowxyi_KUWBgv_CoH5FCFYfyzTnfYRUKkzPpuoOHLn5985ZsEP1IbCg2bj4iR9e0xSTCFFBhD6YSV1Fxrr6iqj7mrBUMsjPI2kE0BWVWGZC8K1NVIImGKyPiFLbBw60NH18con/s400/DSCN5897.JPG)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVfPafYKO4pEdAuTIRf-FPFpb0oOpcEM0ksROFhVzWDBR4D_UfzlyD6Z513teoGP5xsJf4CR1roRTkyjTqUNh-L55ZV9FuWY3AcC9pd3UORtZuiCrN2dzSv6P0sqa7IgYJKHLDEanI9wkI/s400/DSCN5903.JPG)
A jobb oldali falon egy kis bekeretezett kődarab látható, benne teljesen felismerhetően egy ló patkója - csoda történt.
Három ízben van nagy búcsújárás: Pünkösdkor, augusztus 15-én - Nagyboldogasszonykor, valamint szeptemberben Mária napkor.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaaOixZ3BMBRViDfndbraZpBijEU5AJ0qLpy76XenJy2jyLvVSWWBBnvsE5a2k7Bq61nxymyocrbitbZv-9h7dhP8izjiy5Bk8ZC4xObPLkoVuY-V1XjwMdFe91w7fYgXU-XXE3AtSoAGt/s400/Radna.jpg)
Félelmetes a hely sugárzása... Nem vagyok egy vallásos ember, de ott, a templomban egyszer csak elkezdett folyni a könny a szememből...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6rldbd1UoC4wLrxLjvvgn1UYV0CW7S9-kvGfYa5Lx4wrTwPutJJ28ykJ_aK-NMNOwgZIPYHtEIrNWRdCg2W2Vq85N_gmd6JadEUWn5Uz-mcBY7EjOz2wVzBhm4z2X8CBPrIcMeLZV_q9I/s400/DSCN5906.JPG)
Máriaradna után Világos felé vettük az irányt.
1849. augusztus 12-én a teljhatalommal felruházott Görgei Artúr Aradról érkezett ide azzal a céllal, hogy az orosz hadsereg előtt tegye le a fegyvert. Törzskarával a Bohus-kastélyban szállt meg, ahol Rüdiger vezérkari főnökével, Frolovval tárgyalt. Itt írta alá a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt is. Magára a fegyverletételre másnap a szőllősi mezőn került sor.
Libabőr: már megint a történelmet lélegezzük be...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitU24b-nPvNms7Wk6UggICTfZ-vtGc8ZcXbkfSJVgfuSTEO53WhkLWn-Kt3bNxiMdeaCaFC3KPVXaVSm7BhgimvZPzgfXTu8adSZqtSCAZgPadiysU-N639Ccf6l8NC_j7iM3WtUdqpeV3/s400/DSCN6251.JPG)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHRUhRZJs-1cGPlcEol-wCpH5EraSGX3RXfn2DedD2_de04Adm0dMbAb1mQAPvs5gFEqQV4rVg1oGiL3aC3UEidn87L33uBSyUmlLx1eu34eJe-bD5gUmkGqtW7Kipr5Ta9jyLLpq6CQnM/s400/DSCN6241.JPG)
A földszintes, klasszicista Bohus-kastély 1824 és 1838 között épült, jórészt a vár köveinek felhasználásával. Ma Ioan Slavici és Emil Monţia emlékmúzeumának ad otthont, de látható benne Görgei íróasztala is.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0LQNQxAnc0D2Pr3xPkUayyp1JGdX9yyV11K-BMBqlYFJe_S-1KmhP6tOmYSRhFLYsgr6UBUpwTmE2HhOx3LVmwJFWxOvo0v_XAObEswkKv7eIE0xKBTnSm8GBMCbciMIrIP9wQJf0td7r/s400/Vil%C3%A1gos.jpg)
Sajnos itt már nagyon elromlott addigi ragyogó időnk, egész konkrétan metsző szél támadt és ömlött az eső. Ömlött, egészen Aradig - és Aradon sem állt el :-( A várost csak buszból tudtuk megnézni, idegenvezetőnk számos nevezetesség felé irányította a buszt - de csak egyetlen helyen álltunk meg.
Nevezetesen abban az emlékparkban, ahova a Szabadság szobrot helyezték át eredeti helyéről. A szobor talapzatán a 13 aradi vértanú arcmásának domborműve tekinthető meg, illetőleg az Áldozatkészség, az Ébredő Szabadság, a Haldokló harcos és a Harckészség szobrai. Az emlékmű tetején Hungária áll.
Emlékek pontosítása a wikipédiáról!
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEic6kPyaowPnIsVASquEPch11iXu2VPOHyb1p-gfFyXFLilhF-o9GZt4h6d5pw4kRC8ZkbjI8D7DCFaF0KdwqR3DqaLLBhWqsO-dZtKp7IxAEbFeqK_XSDgO4rtqrc-Ef6eDbu6uWXsSZG9/s400/DSCN6262.JPG)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi99wGFiefTVm7d4vdt-5ojBft4X0WN-al1cvKCPLggN0KjoK9x5BF3qmyYtrDygRjFjUF1RlsFohZjA0zAORjQ7-QSJrfKdzurAxqxYvrLn2rEWp7AnUIkEuoo2MJhPkiIw6iurJmoVlb2/s400/DSCN6264.JPG)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVerhH4CSDxMpkRjrJv54I-GxCoyq6bnrw1NB5moNAWdnIRgd7EHNq76H4vlgkCI0bZlMOC3AfwpMhi1lnmu-8JcjDu9ZVRB3QJllyGqG8ETCnaFsCr9HcEAdcfuzfHAlB9dF-6IbgsEIm/s400/DSCN6267.JPG)
Ezt követően megkoszorúztuk az Aradi 13 emlékhelyét - de szégyenszemre nem fényképeztem, ugyanis vastagon zuhogott az eső, s a Szabadság szobor megtekintése során randán megáztam :-(
Hazafelé vettük az irányt - telve a szédületes 4 nap emlékével, közel 1000 fotóval, hegymászástól jajongó vádlival, fülig érő vigyorral :-)
Köszönet az élményért!
A történet szerint a templomban található kegyképet egy olasz kereskedőtől vásárolta meg Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő, mely a régi kápolna oltárát díszítette. A törökök felgyújtották a templomot, s csodák csodájára az egyszerű vászonra festett kép nem vált a tűz martalékává, sőt a templom tetejéről egyenesen tüzes cserepek hullottak a törökökre! A templomot a tűz után felújították, majd kolostort építettek mellé.
A hely csodatévő, búcsújáró hellyé vált - tömegek zarándokolnak ide imádkozni, gyógyulást kérni. A templom oltárán lévő, sugarakkal körülvett kicsiny kép mellett mindkét oldalon 1-1 emlékfal áll, tele-tele a gyógyult betegek hálaereklyéjével.
Sajnos a belső képeim igen rosszul sikerültek :-(
A szent kép - sugárnyalábbal övezve
A jobb oldali falon egy kis bekeretezett kődarab látható, benne teljesen felismerhetően egy ló patkója - csoda történt.
Három ízben van nagy búcsújárás: Pünkösdkor, augusztus 15-én - Nagyboldogasszonykor, valamint szeptemberben Mária napkor.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaaOixZ3BMBRViDfndbraZpBijEU5AJ0qLpy76XenJy2jyLvVSWWBBnvsE5a2k7Bq61nxymyocrbitbZv-9h7dhP8izjiy5Bk8ZC4xObPLkoVuY-V1XjwMdFe91w7fYgXU-XXE3AtSoAGt/s400/Radna.jpg)
Félelmetes a hely sugárzása... Nem vagyok egy vallásos ember, de ott, a templomban egyszer csak elkezdett folyni a könny a szememből...
Máriaradna után Világos felé vettük az irányt.
1849. augusztus 12-én a teljhatalommal felruházott Görgei Artúr Aradról érkezett ide azzal a céllal, hogy az orosz hadsereg előtt tegye le a fegyvert. Törzskarával a Bohus-kastélyban szállt meg, ahol Rüdiger vezérkari főnökével, Frolovval tárgyalt. Itt írta alá a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt is. Magára a fegyverletételre másnap a szőllősi mezőn került sor.
Libabőr: már megint a történelmet lélegezzük be...
A földszintes, klasszicista Bohus-kastély 1824 és 1838 között épült, jórészt a vár köveinek felhasználásával. Ma Ioan Slavici és Emil Monţia emlékmúzeumának ad otthont, de látható benne Görgei íróasztala is.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0LQNQxAnc0D2Pr3xPkUayyp1JGdX9yyV11K-BMBqlYFJe_S-1KmhP6tOmYSRhFLYsgr6UBUpwTmE2HhOx3LVmwJFWxOvo0v_XAObEswkKv7eIE0xKBTnSm8GBMCbciMIrIP9wQJf0td7r/s400/Vil%C3%A1gos.jpg)
Sajnos itt már nagyon elromlott addigi ragyogó időnk, egész konkrétan metsző szél támadt és ömlött az eső. Ömlött, egészen Aradig - és Aradon sem állt el :-( A várost csak buszból tudtuk megnézni, idegenvezetőnk számos nevezetesség felé irányította a buszt - de csak egyetlen helyen álltunk meg.
Nevezetesen abban az emlékparkban, ahova a Szabadság szobrot helyezték át eredeti helyéről. A szobor talapzatán a 13 aradi vértanú arcmásának domborműve tekinthető meg, illetőleg az Áldozatkészség, az Ébredő Szabadság, a Haldokló harcos és a Harckészség szobrai. Az emlékmű tetején Hungária áll.
Emlékek pontosítása a wikipédiáról!
Ezt követően megkoszorúztuk az Aradi 13 emlékhelyét - de szégyenszemre nem fényképeztem, ugyanis vastagon zuhogott az eső, s a Szabadság szobor megtekintése során randán megáztam :-(
Hazafelé vettük az irányt - telve a szédületes 4 nap emlékével, közel 1000 fotóval, hegymászástól jajongó vádlival, fülig érő vigyorral :-)
Köszönet az élményért!
Na ezt vártam már nagyon!! Az aradi beszámolót!!Nagyon sajnálom, hogy itt ilyen csúnya időt "kaptatok" :( Ettől függetlenül remélem, emlékezetes körútad volt Erdély országban:) Várunk máskor is errefele!:)
VálaszTörlésIrigykedem!!!!!!!!!! Na jó, csak egy kicsit.:))
VálaszTörlésCsodaszép kirándulás lehetett, és köszönet érte hogy velünk is megosztottad. A képek csodálatosak(még a templomban készültek is).:)