Ihlet sehol, kedv sehol... Jesszus, nincs kedvem főzni?! Totál leszívja az energiáimat ez a szürkeség, ez a hideg :-( Így aztán csak néztem ki a fejemből, pörgetve a monitoron a gyűjteményem lapjait, és az volt az egyetlen szűrőfeltétel, hogy egyszerű legyen, essünk túl rajta minél előbb...
Találtam is egy pikk-pakk összeállítható, már olvasásra finomnak látszó receptet - amit arcátlan módon tovább egyszerűsítettem :-) Kihagytam a hús körbepirítását és besamelt se főztem, hanem gyakorlatilag mindent beleborítottam a tepsibe :-) Mázlifaktor működött: a végeredmény felettébb finom lett!
Önmagában is megállja a helyét, de nagyobb étvágyú férfiembereknek kínáljunk mellé párolt rizst vagy bármilyen tetszőleges köretet!
Camembertes-kukoricás csirke
Hozzávalók:
8 alsó csirkecomb
1 doboz kukoricakonzerv
1 doboz camembert sajt (125 gr)
2 dl tejszín
1 dl tej
2 ek. kukoricaliszt
1 kicsi fej vöröshagyma
só, bors
A csirkecombokat megmossuk, az oda nem való dolgokat leszedegetjük. Besózzuk, s tepsibe tesszük. Ha kedvünk-energiánk engedi, vaj-olaj keverékén élénk tűzön körbepirítgathatjuk serpenyőben, és úgy menjen a tepsibe!
A húsokra szórjuk a lecsöpögtetett kukoricakonzervet.
A tejszínt, tejet, kukoricalisztet, a finomra vágott vöröshagymát simára keverjük ovális habverővel, sózzuk, borsozzuk, a húsra öntjük. A sajtot szeletekre vágjuk, beborítjuk vele az egész rakományt.
Ha kedvünk-energiánk engedi :-), készítsünk besamelt: pici olajon megpirítjuk a lisztet, felöntjük a tejjel, tejszínnel, sűrűre főzzük, beletördeljük a sajtot, s így öntjük a hús-kukorica tetejére.
A tepsit lefedjük alufóliával, s közepes erősségű tűzön kb. 1 óra alatt puhára pároljuk. A fóliát levéve picit rápirítjuk a sajtot.
A hús az ízes szaftban vajpuhára párolódik, s a kukoricaliszt révén egy igen kellemes mártássá válik a tej-tejszín keveréke - benne az aranyszínű kukoricaszemekkel! Finom, kiadós, illatos!
Hosszas kérés, könyörgés, fenyegetőzés :-))) után végre-valahára összehoztam az ABC rendbe szedett receptjeimet. Kidolgoztam egy viszonylag jó technikát rá, s bár beszédsebességgel, vakon írok, de azért kellett neki némi idő :-)
Próbálom megígérni - bár szájával hazudik az ember -, hogy az újakat beillesztem, könnyebben lehessen majd tallózni, keresgélni. Illetve még fontolgatom, nekirugaszkodjak-e a tematikus rendezésnek... Na majd látom :-)
Mi az, aminek "1 volt" a mértékegysége? Igen! Ez a szüzesség!
Elvesztettem csöröge-sütő szüzességemet! Lilahangya csörögéje egyetlen szempillantással meggyőzött róla, hogy néha-néha hozzá kell fogni a bő zsiradékban sütéshez!
Nem akarom sokat ragozni: vadállat finom... Sós juhtúró, kapor, s fokhagymás tejfölbe mártogattuk. Vacsorára ettük még szombaton - rettenetes megelégedéssel!
Kapros-juhtúrós csöröge
Hozzávalók:
3 tojás sárgája
35 dkg liszt
5 dkg vaj
15 dkg juhtúró
1 tk cukor
1 ek kapor (most szárított)
fél tk só
tej, amennyit felvesz
sütéshez olaj
tálaláshoz tejföl, fokhagyma
A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk. Nekem nem állt össze, ezért némi tejet adtam hozzá.
Pihentetjük 1 órácskát, majd 2 mm vastag téglalappá nyújtjuk, melyet aztán éles késsel vagy derelyemetszővel kb. 15 cm széles csíkokra vágjuk.
Mire rájöttem a formázásra... Sosem sütöttem még, mint mondtam :-)
A csíkokból rombuszokat vágtam, közepüket éles késsel bevágtam. Mint egy Renault embléma :-) Egyik csücskét átfordítottam a vágáson, így keletkezett a képen látható alakzat.
Olajat forrósítunk, és percek alatt aranyszínűre sütjük a csörögéket. Törlőpapírra szedjük, lecsepegtetjük.
Sós-fokhagymás tejfölbe mártogatva egy kis darabka mennyország, amondó vagyok!
E-mail-ben kaptam a minap, nagyon megfogott! Úgy gondoltam, érdemes elolvasni és forgatni a fejünkben :-) Időről, életről, felfogásról néhány gondolat - váljék egészségünkre!
Képzeld el, hogy megnyertél egy versenyt, és a nyereményed az, hogy a bank minden reggel 86 400 forintos számlát nyit a nevedre. Ám mint minden játéknak, ennek is megvannak a szabályai, pontosabban két alapszabály van:
1. Az első szabály, hogy mindazt a pénzt, amit napközben nem költöttél el, este visszaveszik tőled, csalni nem lehet, tilos áttenni az összeget egy másik nap számlájára, csak elkölteni lehet... De másnap reggel a bank új számlát nyit a nevedre, rajta ismét az egy napra szóló 86 400 forinttal.
2. A második szabály, hogy a bank előzetes figyelmeztetés nélkül bármikor véget vethet ennek a kis játéknak, akármelyik pillanatban közölheti, hogy kész, ennyi volt, a számlát lezárják, és nem lesz folytatása.
A kérdés, hogy mit tennél ebben a helyzetben?
Elgondolkodtál?!
Minden reggel, alighogy felébredsz, kapsz 86 400 forintot, azzal az egyetlen kikötéssel, hogy a nap folyamán költsd el, mert a fel nem használt összeget este, amikor lefekvéshez készülsz, visszaveszik Tőled. Csakhogy ez a mennyei mannaeső vagy játék – ahogy tetszik, bármikor véget érhet.
Érted?!
A kérdés, hogy mit tennél, ha ilyen ajándékban lenne részed?
- Elköltenéd, az utolsó fillérig?
- Önmagadra?
- Azokra, akiket szeretsz?
- Idegenekre?
Hát úgy gondold át, hogy ez a varázsbank igenis létezik! És Te minden reggel ébredéskor megkapod a magad ajándékát! Igen! És ezt a varázsbankot úgy hívják: idő. A múló másodpercek bőségszaruja! Minden reggel, ébredéskor kapunk 86 400 másodpercnyi életet arra a napra, de amikor este elalszunk, a maradékot nem lehet átvinni másnapra, a tegnap elmúlt, és azok a másodpercek, amiket nem éltünk meg a maguk teljességében, jóvátehetetlenül elvesztek. A varázslat minden reggel elölről kezdődik, ismét kiutaltak részünkre 86400 másodpercnyi életet, de a játékszabályok megkerülhetetlenek: a bank minden előzetes értesítés nélkül, bármikor megszüntetheti a számlánkat - az élet akármelyik pillanatban véget érhet.
A kérdés tehát az: mit kezdünk a napi 86 400 másodpercünkkel?
- Ha meg akarod érteni, mit jelent egyévnyi élet, kérdezz meg egy diákot, aki elszúrta az év végi vizsgáját.
- Az egyhavi életről kérdezd az anyát, aki koraszülött gyermeket hozott a világra, és várja, mikor hagyhatja el a baba az inkubátort, hogy épen-egészségesen a karjába szoríthassa.
- Ha az egyheti élet érdekel, fordulj a munkáshoz, aki gyárban vagy bányában dolgozik, hogy eltarthassa a családját.
- Az egy napról faggass ki két szerelmest, akik epekedve várják, hogy viszontlássák egymást.
- Hogy mit jelent egy óra, elmondja Neked a klausztrofóbiás, aki beszorult a felvonóba.
- A másodperc megértéséhez nézd meg azt az embert, aki hajszál híján úszott meg egy autóbalesetet.
- És a másodperc ezredrészének jelentőségét elmagyarázza Neked az a sportoló, aki ezüstérmet nyert az olimpián, holott egész életében az aranyéremért edzett.
AZ ÉLET VARÁZSLATOS DOLOG! HASZNÁLJ KI MINDEN MÁSODPERCET, AMI MEGMARAD NEKED!
Minden pillanat kincs, ami a tiéd. És becsüld meg jobban, mert megoszthatod valakivel, akivel tökéletesen elköltheted.
Teljesen rákattantam a kávés cuccokra... Ott egy aljas szirén a fejemben, és sugdos, hogy süssek megint valami újat, amiben lehetőleg van még csoki is a kávé mellett, vagy narancs, vagy ne adj' isten, csoki és narancs együtt...
Kekszre vágytam, gyorsan valami finomat alapon. Amiben együtt szerepel a boldog triumvirátus. S akkor beugrott Zsuzsa nagyon csokis segítsütije, amit már számtalanszor sütöttem, ajándékba is, s mindannyiszor igen lelkes fogadtatásra talált!
Átalakítottam picit, és így született ez az isteni finom keksz!
Kávés-narancsos-csokis keksz
Hozzávalók: (kb. 25 db)
7 dkg puha margarin
6 dkg cukor
1 tojás
18 dkg liszt
1 tk. sütőpor
1 narancs reszelt héja
egy csipet só
0,5 dl erős főzött kávé
15 dkg jó minőségű étcsokoládé (min. 50%)
5 dkg mandula/dió
kristálycukor a forgatáshoz
A margarint és a cukrot robotgéppel habosra keverjük. Hozzáadjuk a tojást és a narancs reszelt héját, alaposan elkeverjük. Összekeverjük a lisztet, a sütőport és a sót, majd a cukros-margarinos-tojásos keverékbe szórjuk, s a kávéval lazítjuk. Ragadós, sűrű masszát kapunk.
A csokoládét és a mandulát éles késsel apróra vágjuk egy nagy vágódeszkán és a masszához adjuk. Lapos tányérra kevés kristálycukrot szórunk. A tésztából kb. diónyi gombócokat formálunk, majd a kristálycukorba forgatjuk.
Egy tepsit sütőpapírral kibélelünk, a kekszeket sorban belepakoljuk. 180 fokra előmelegített sütőben 13 percig sütjük. A kész kekszeket rácsra szedjük, és hagyjuk teljesen kihűlni.
Standard szöveg: fémdobozban tárolva sokáig eláll... Itt a mese vége :-)))
A soron következő maradékhasznosításom a XXXI. VKF jegyében :-)
A kiinduló alap egy gyönyörűséges bőrös comb, ami egyszerűen rámkiabált a húspultból :-) Volt otthon némi maradék káposztám, még a borscs-ból, aláágyaztam.
Csíkokra vágtam a káposztát, szeltem hozzá 2 fej vöröshagymát, és dobtam még hozzá 1 nagy almát cikkekre vágva. Só, bors, pici kömény, s erre ültettem a besózott húst, bőrével felfelé. Pici vizet aláöntve, fóliával lefedve kb. 2-2,5 óra alatt vajpuhára párolódott. A bőrét már fólia nélkül pirítottam ropogósra - egyszerre lett hús és párolt káposzta köret!
Ezt ettük talán két napig, de a húsból még mindig elég sok volt - így aztán álcázásra került :-) Római tálban sütöttem, mert már bizonyított, mekkora királyság a saját gőzében puhult kaja!
Rakott krumpli - maradék sültből
Hozzávalók:
maradék sült hús :-)
6-7 nagy szem krumpli
1-2 fej lilahagyma
15-20 karika vastagkolbász
1 nagy pohár tejföl
2 gerezd fokhagyma
só
A krumplit és a lilahagymát meghámozzuk, megmossuk, egész vékony karikákra vágjuk.
A sült húst felcsíkozzuk.
A római tál tetejét 20 percre vízbe áztatjuk.
A krumplikarikák egyik felét a tál aljába simítjuk, megsózzuk. Ráhalmozzuk a sült hús csíkokat, a a hagymakarikákat, a kolbászt, majd befedjük a maradék krumplival. Újra megsózzuk.
A tejfölt összekeverjük a zúzott fokhagymával, s vastagon rákenjük a rakományra.
Befedjük a beáztatott fedővel, s hideg sütőben indítva a sütést, kb. 80 perc alatt készre sütjük.
Céklához fűződő viszonyomat alapjaiban határozta meg egy traumatikus élmény.
Vendéglátóipari középiskolába jártam, ebből adódóan 1 hónap kötelező nyári gyakorlattal ért véget a tanév. A jósors egy másik középiskola üzemi konyhájára vetett, az 1-2 személyes adagok után döbbenetes mennyiségekkel, űrmértékekkel, tömegekkel találkoztunk.
Elérkezett az a bizonyos ragyogó nyári nap, amikor is a két 15 éves diáklány a következő feladatot kapta: főzzetek meg és hámozzatok meg 2 mázsa céklát! Ma. A feladatot derekasan elvégeztük, de újabb 15 évnek kellett eltelnie, hogy céklát vegyek a kezembe...
Ha már pedig a kezembe vettem, a hidegre való tekintettel lélekmelegítő borscs-ot főztem belőle.
Borscs
Hozzávalók:
40 dkg hús (marha, sertés, esetleg szárnyas)
1 fej vöröshagyma
1-2 szál petrezselyem
2-3 szál sárgarépa
1 gumó cékla
1 kis doboz sűrített paradicsom
2-3 db krumpli
25 dkg fehérkáposzta
1-2 babérlevél
só, bors
2 dl tejföl
A vöröshagymát megtisztítjuk, félfőre vágjuk, kevés olajon megpároljuk. Hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, kicsit pirítjuk, hogy elvegyük a paradicsom savasságát.
Rádobjuk az 1x1 cm-re felkockázott húst, kevergetve fehéredésig sütjük, majd hozzáadjuk a felkarikázott répát és petrezselymet. Felengedjük vízzel, és csendes forrásban tartva kb. egy órát főzzük. Ízesítjük sóval, borssal, babérlevéllel.
A céklát csíkokra, a káposztát és a krumplit kockára vágjuk, a leveshez adjuk, s további 30-40 percig főzzük.
Megkóstoljuk, ha kell, korrigáljunk az ízén.
A tányérokba tejfölt teszünk, erre merjük a forró levest, s elkeverjük. Szelet puha kenyérrel kiadós fogás, más nagyon nem kívánkozik utána!