2009. május 22., péntek

Prága: Károly-híd és vacsora az U Flekuban


A Károly-híd. A székesegyház mellett szintén Prága egyik fő-fő nevezetessége. Na, ez aztán köszönőviszonyban sincs a mi forgalmas, autóval borított hídjainkkal. Inkább hangulatos sétálóutcához tudnám hasonlítani.


Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el, miután kikérte az asztrológusok és a zsidó kabbala tudósainak véleményét arról, hogy mi a kezdés legcélszerűbb időpontja. A csillagok az Oroszlán jegyét és az 135797531 számsort jelölték meg, ezért a híd alapkövét az 1357. év 9. hónapjának 7. napján, 5 óra 31 perckor helyezték el. Hogy még biztosabbá tegyék szerencséjüket, az építtetők tojást és tejet is kevertek a köveket összetartó cementbe (a korabeli építészek szerint ez jót tett neki).



A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles. Két végét gótikus tornyok zárják le; a híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. A hídon 30 szobor látható. Itt található Nepomuki Szent János szobra is, melyről úgy tartja a legenda, hogy aki azt megérinti, szerencsét hoz. Megérintettem :-)

Az egész híd tele volt árusokkal, mint itthon Pesten a Váci utca. Tűzzománc ékszerek, portréfestők, karituristák, szuvenírárusok. Gyönyörű kilátás nyílt a városra. Idegenvezetőnk 10 percet (?!) irányzott elő, hogy ennyi idő alatt menjünk át a hídon, nézzük meg, fotózzunk, nézelődjünk... Ennyi idő annyira lett volna elég, hogy a csoport átfusson, a szó szoros értelmében :-) Volt az egy óra is, míg mindenhol megállva, bámészkodva mindenki átjutott!

Aznap esti program is volt: vacsora a híres-nevezetes U Fleku étteremben! U Fleku: anno 1499! Hihetetlen! Állítólag egyszerre akár 1000 ember is tud vacsorázni benne!




Hangulatos kerthelyisége van, a belső kialakítása pedig nagyon barátságos. Csupa faborítás, melyet az idő feketére evett, mázas cserépkályhák, a sörfőzéshez kapcsolódó képek, dekorációk. Helyben főzik az igazi fekete cseh sört!

A kiszolgálás pergő volt, alig kellett várakoznunk. Persze nem étlapról választottunk, hanem előre rendelt menüsor volt a 35 főre, de időközben jött egy másik magyar csapat is - kicsi a világ: szintén Békéscsabáról. S ők is pillanat alatt megkaptak mindent.

A felszolgáló fiúk asztallap nagyságú fatálcákon egyensúlyozták a rengeteg megrakott tányért, és malomkeréknyi fémtálcán a csurig csapolt söröskorsókat. Aléltan szemléltük :-)



A vacsora igen kiadós volt. S most nagyon finoman fogalmaztam :-D

Fél dl Becherovkával melegítettünk be, hűen a nemzeti italhoz. Őt egy salátatál követte prágai sonkával, majd megérkezett a főfogás. Sült kacsacomb, sült sertéshús, kolbászka, hozzá párolt vöröskáposzta, párolt savanyú fehérkáposzta, és natúr valamint burgonyás knédli...


Nem álltunk meg itt, sajttorta következett, amitől én sokkal, de sokkal többet vártam, majd kávéval zártuk a vacsorát.

Természetesen ennyi kajához mindenkinek dukált egy korsó frissen csapolt, házi barna sör! Szétcsapatni a zsírosát :-D Nekem nagyon ízlett. Szerintem kávés mellékíze volt, míg egyik kolléganőm karamellt vélt benne felfedezni. Nem sokáig boncolgattuk, ittuk!



3 megjegyzés:

  1. Épp a fotókra volt csak időm most-csodásak-este végigolvasom!!!

    VálaszTörlés
  2. Húha, én nem vagyok sörivó, de itt biztosan jólesne! Köszi a beszámolót!

    VálaszTörlés
  3. Prága... Meseváros, fantasztikus kajákkal, és sörökkel. Utoljára pontosan 25 éve voltam ott, de a leírásodból úgy tűnik, hogy szerencsére azóta nem sokat változott.

    VálaszTörlés