2009. július 18., szombat

Gyors és könnyű - az érzelmi oldal

Hőség ide vagy oda, én is felcsatolom a hittérítő nővér fityuláját, és megpróbálom szavakba önteni a gondolataimat, véleményemet, indulatomat... Mert az is van...

Indulatok legelőbb, hogy legyen időm lecsillapodni :-) Az agyvérzés kerülget attól a reklámtól, amikor anyuka totál önelégülten ül az asztalnál, és nézi, ahogy a családja kanalazza befelé a paradicsomlevest... Mert olyan rafkós volt, hogy most dobott bele egy leveskockát is, naná, hogy ezerszer jobb lett, kétszer szedett mindenki! Észrevette már valaki, hogy anyuka nem eszik a saját főztjéből? :-D Ő biztos tudja, miért! Nem hiszem, hogy egy paradicsomleves akkora nagy durranás lenne, hogy külön ízfokozókkal kellene rajta segíteni.

Vagy mikor másik anyuka felszedi a gyerkőcöt a játszótéren, és mindkettejük feje fölött a szövegbuborékban megjelenik 1-1 tányér, vajha mi finom legyen vacsorára! Aztán megszületik a nagy ötlet, kinyitja a konyhaszekrényt, ami csont üres, csak egy kosárka van benne, tele kajaporral... Ilyen fix, amolyan rafinéria, emilyen csudaszer. Kiválasztja, elégedetten elkészíti és tálalja. Agyrém!

Azon a bizonyos fórumon valaki aléltan dicsérte a hawaii csirke alapot!? Ott és akkor durrant el az agyam... Hawaii csirke alap??? Nézzük, mi is kell hozzá? Csirke, sonka, ananász, tejszín oszt cső! A csirkét így is, úgy is meg kell venni. Feltehetően a tejszínt is. Akkor mennyiből állna venni egy doboz ananászkonzervet (mert ne vesződjön a pucolással) és 10-15 dkg sonkát? Semennyiből. A különbség ég és föld. Felteszem, az alap nyomokban tartalmaz sonkát és ananászt, és nem is akarok rágondolni, milyen formában, ami évekig eláll a zacskó mélyén... Köretet pedig mindig kell csinálni, tehát ugyanott vagyunk az időben, s hagyományos módszerrel megspóroltunk egy rakás E-t, állományjavítót, ízfokozót, adalékanyagot, természetazonos!!?? aromát! Nem sokkal jobb?

Dehogynem. Csak a médiának ma Magyarországon oly befolyása van, hogy egészen elképesztő! Csak ha ezt vagy azt veszed, eszed, iszod, akkor leszel trendi, boldog, egészséges, mosolygós! Mi van?

Ez volt az indulat. Nézzük az érzelmi oldalt! Felteszem, mindenki életében van egy olyan személy, akire jólesően, sóhajtozva, nosztalgikusan emlékszik vissza - mennyire finoman főzött! Nekem mami viszi a pálmát, többször is írtam már róla, hogy az egyszerű, házias, mindenféle bonyolítás nélküli ételeknek milyen páratlan ízt tudott adni! Komolyan mondom, hogy nem tudom leutánozni! A rántott csirkéje. A töltött káposztája. A krumplis tésztája. A zöldborsós csirkeragu levese. A húslevese. Mind-mind egy-egy műremek!

Úgy gondolom, tőle származik az én főzhetnékem. Kicsi lányként ott sertepertéltem körülötte minden adódó alkalommal, sosem volt velem türelmetlen, hagyott segíteni, magyarázott, beszélgettünk.

És akkor felteszem a kérdést. Vajon mit szólnánk mi, ha anyukánk, nagymamánk, vagy bárki ilyen műanyag cuccal etetett volna? Ugye, hogy fel lennénk háborodva? Mire emlékeznénk, hova mennénk boldogan látogatóba? Hányszor hangzik el a mondás: a mama főztje! Ugye? Mert azok voltak az igazi, házias, szívvel készített ételek!

Most nagyon úgy néz ki, hogy nem "trendi" főzni, főzni tudni, örömfőzni. Hanem ez csak egy kötelező nyűg, amin minél hamarabb, lehetőleg minél egyszerűbben túl kell esni. De hova is ez a nagy sietség? Mindenhol azt olvasom, hogy a családok nem is beszélgetnek egymással, élnek egymás mellett... Iszonyat! Tehát amennyi időt megspórol anyuka a főzésen, annyival többet ülhet a tévé előtt mondjuk, és nézheti az ostoba műsorokat. A gyerek azt csinál, amit akar. Tisztelet természetesen a kivételnek (ez még mindig az indulat, ahogy hallom magam, elnézést). Fel fog nőni úgy egy generáció, amely nem fog maga előtt semmilyen hagyományt látni, semmi továbbvihető értéket.

Mert egy jó étel, egy szívvel-lélekkel elkészített étel érték. Érték, mert azt jelzi számomra, hogy igenis odafigyelek a családomra, mit adok nekik enni, szeretettel készítem, és öröm, amikor azt hallom viszont, hogy finom volt, ízlett, hogy kérek még!

Öröm, amikor azt látom, hogy a rántott hús-pörkölt-húsleves szent triumvirátusában élő apósom szemmel látható étvággyal eszik a főztömből, ha vendégségbe jönnek, és még hetek múltán is emlegeti, mennyire finom volt.
Öröm, amikor a barátaink jönnek, és összeütök nekik valamit, és látom, ízlik nekik, repetáznak.
Öröm, hogy 10 év házasság után Zuram megdicséri a főztömet, elégedetten hümmög, sokszor repetázik, s dülled a melle, mikor mások is elismerésüket fejezik ki! Az én csajom!, szokta mondogatni.

Egy finom étel szerintem össze is hozza a családot. El lehet azt szájhúzogatás, méla undor nélkül is készíteni, együtt. Be lehet vonni a párunkat vagy gyerkőcöt. Vagy csak ha közben ott van velünk, mellettünk, nagyon jót lehet beszélgetni párhuzamosan. Az így elkészített ételt utána asztal mellett, együtt esszük meg - újfent csak együtt! Nem véletlen, hogy a régi házakban, régi időkben a konyha volt a család lelke, fészke! Mi mindent láthattak, hallhattak azok a régi konyhaasztalok!

Amondó vagyok, ismerjük fel végre, mi az érték, és mi a talmi csillogás, a műanyag, a hamis!

No ezért húztuk fel a fityulát Trinity és Garffyka barátnőimmel és Max barátommal. Bár neki lehet jobban állna egy keresztes lovag páncélja, mint a fityula :-)) Fel szeretnénk nyitni az emberek szemét, hogy hahó, se időt, se pénzt nem spórolsz, viszont cserébe minőséget kapsz! Érdemes!



23 megjegyzés:

  1. Látom, hogy nagyon felhúztad magad :) Azt lenne jó kitalálni, hogy lehetne hatni az olyan emberekre, akik ezeknek a reklámoknak a célcsoportjai. Ugye közhely, de hát ők nem bóklásznak a gasztroblogokon és nem tör rájuk a felismerés, hogy tényleg, eddig ostobán éltem. Nem tudom, hogy mi a megoldás, de talán a gyerekeken keresztül lehetne hatni a szülőkre is. Arra gondolok, hogy vannak iskolák, ahol a kicsiknél környezetismeretből elkezdtek figyelni arra, hogy környezettudatosságra neveljék a gyerekeket. Szelektíven gyűjtik a hulladékot, kiskertet gondoznak - és ezek a gyerekek elkezdték otthon a szülőket figyelmeztetni, hogy ne dobják a papírt a szemetesbe, gyűjtsék külön, meg ilyenek.

    Az, hogy ne lehessen leadni pl. ilyen agymosó reklámokat a tévében, az sajnos teljesen hiú ábránd.

    VálaszTörlés
  2. Lúdanyó, ezen már én is gondolkodtam, hisz aki port vesz kaja helyett, nyilván nem koslat receptek után!

    Amit mondasz, az nagyon jó! Sokat olvastam én is hasonlókat, és valóban működik!

    Tudod mi jutott eszembe? Általános iskolákban a buta techikaóra helyett háztartástan óra. Régen volt ilyen! Apróságokat megtanítani egészen fiatal, fogékony korban, hasznára válna mindenkinek, ez fix!!

    A reklámokban meg túl sok a pénz, s a pénz mindent megér!

    VálaszTörlés
  3. Viki, én nem tudok hozzáfűzni semmit. Azaz mégis... Tegnap 20 perc alatt összedobtam egy lecsót. Minden cseppje egészséges, laktató. Hogy mi hogy lakmároztunk belőle! Mindjárt eszembe jutottatok. Egyetértek a leírtak minden szavával. Ma én is kitettem a linklistát! :)

    VálaszTörlés
  4. Nekem is pont ezek a technika órák jutottak az eszembe :)
    Csak ehhez is sok pénz kell - felszerelni egy konyhát az iskolában és persze elhivatott pedagógusok.

    Nagy össznépi elhatározás kellene, akár olyan formában is, hogy a milliók által nézett szappanoperákban legyenek ilyen pozitív példák. Hogy az úgynevezett celebek ne azzal dicsekedjenek főműsoridőben, hogy azt sem tudja, hogy melyik végén kell megfogni a fakanalat ...
    Nem vagyok valami optimista :(

    VálaszTörlés
  5. Viki, teljesen a szívemből szóltál! Én is sokat mérgelődök ezeken a dolgokon. A por gyümölcslevesen, a tepsis krumplira való poron...
    Viszont Lúdanyóhoz hasonlóan én sem vagyok optimista.
    A suliban meg valamiért nem megy a háztartástan tanítása. Nálunk pl. van konyha, fel is van szerelve, de csak szakkörön, meg alkalmilag lehet használni. Nem tudom amúgy, hogy a lányoknak miért kell technika órán fúrni, faragni. Mi még kötni, horgolni és varrni tanultunk. Na most jól lebuktam, hogy milyen öreg vagyok:)

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok! Nálunk is voltak anno technika órák. Én Nagyváradon lakom. A vicces az egészben az volt, hogy egy román asszony tartotta, és a végén mi tanítottuk meg őt a magyaros normális főzésre, mert ő meg a puliszka-rizs-pároltkáposzta triumvirátusban tudott csak gondolkodni - mint általában akkoriban a román háziasszonyok... Mostmár őket is elérte a zacskós levesek kora, sőt, úgy állítják be a töltöttkáposztát is, mintha ők találták volna ki. Ez is jellemző rájuk sajnos, nagyon szeretnek idegen tollakkal ékeskedni. Na mindegy. Bocs az off-ért.

    VálaszTörlés
  7. Azt amit tegnap már leírtam Trinitynél azzal egészíteném ki, hogy szerintem ezt a média irányából nagyon nehéz megközelíteni. Nagy az összefonódás a különböző bevételorientált érdekcsoportok között. Bár az iskolai háztartástan óra nagyon jó dolog, de ez csak hosszútávú tervként működhet. Amit viszont már most is meg lehet valósítani, az az, hogy mindenki a szűkebb környezetét célozza meg. Biztos mindannyiunk tágabb családjában, baráti körében vannak olyanok akik, mondjuk így, hagyták magukat manipulálni a reklámok által. Az elsődleges cél az lehetne, hogy az ő figyelmüket felhívni a helyes útra és jó példát mutatni. De ez egy hosszú folyamat, nem megy egyik pillanatról a másikra. Ráadásul a reklámok pszichológiai alapokon lettek kitalálva, és még olyankor is hatnak az emberre, amikor azt hiszi, hogy nem. Én folyamatosan jártatom a számat a környezetemben és a számomra fontos személyek sokszor már maguk hozzák szóba az egészséges táplálkozást, ha találkozunk. Persze vigyázni kell arra, hogy nem mindenki áll készen a változásra és ezt tiszteletben kell tartani. Szerintem már azzal is tettünk egy nagy lépést, hogy foglalkozunk vele, beszélünk róla, mert ez beindíthat egy kedvező folyamatot. Hajrá!

    VálaszTörlés
  8. Sziasztok, félek, az iskolai háztartástan órákat nem fogják bevezetni újra... :(
    Nálunk mind a három kispasi rákattant a főzésre, nagyjából 6-7 éves korukban. Jönnek velem a konyhába, ha másért nem, hát hogy beszélgessünk közben és elindul a kezük, segítenek. A Nagy 14 éves és egyedül meg tud főzni 2 fogást, a Kicsik meg élvezik a serte-pertét, a panírozást, a pucolást-hámozást... És én nagyon büszke vagyok rájuk, milyen ügyesek és valóban boldog vagyok, hogy észrevétlenül is, így alakult...Ezzel nem azt akarom mondani, hogy feltalálódott nálunk a spanyolviasz, csak annyit, hogy ezek a pasik már továbbviszik a természetes ételek szeretetét és a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy semmivel sem tart tovább nyersből a főzés, mint a félkészből vagy a szintetikusból. Viszont jobb az íze. És még a bevásárlást, meg a válogatást is kezdik élvezni. Én meg végre eljátszhatom a gyenge nőt, aki nem tud megemelni 2 kiló krumplit :)

    egyébként a folyamat maga nem tesz boldoggá és optimistává engem sem :(
    Fiatal anyuka ismerősöméken az elmúlt 1 év alatt meggazdagodott a Bébiételes Konzervgyár... pedig babakaját tényleg pillanatok alatt lehet készíteni, egészségeset!

    VálaszTörlés
  9. hogyan csatlakozhatok? elég ha kiteszem az oldalamra a nálad látható tagokat? vagy lesz egy logo, amit kitehetek az ételek mellé, vagy csak egyszerűen írjam ki az ételek mellé az időt, pénzt?

    VálaszTörlés
  10. Azt hiszem, ehhez mindenképpen kell, hogy az ember szeressen is főzni, vagy vágyjon bizonyos ételekre, ne nyűgként élje meg az ételek elkészítését.
    Még egy pudingot is annyira egyszerű elkészíteni otthon - nem porból.
    Én igazán nem töltök sok időt a konyhában, mégsem mindegy, mit eszem.
    Az pedig teljesen igaz: a konyha a ház közepe... és nem csak az étkezések miatt... ahol még az...

    VálaszTörlés
  11. Viki!
    Köszi!!!!
    Tökéletesen leírtad, ami nálam kimaradt..A 3 írás épp jól kiegészíti egymást!!
    Akkor figyelem nálad is a hsz-eket, és én is ma este megcsinálom oldalra a bloglistát!!!

    VálaszTörlés
  12. Viki, látom magam előtt a puffogó.dörrögő viharfelhőket a fejed felett, miközben a postot írod :) Mint tudod, teljesen egyetértek, hiszen én is "jártattam a szám" azon a bizonyos fórumon.
    Igen, főzni is így kell, szívvel-lélekkel :-D
    (csak zárójelben és pici betűkkel írom, kimaradtam a fityulások táborából :-(

    VálaszTörlés
  13. Yasmine, ahogy mondod! Egy lecsó: villámgyors és istentelen finom! Köszi, több szem többet lát :-)


    Citromfű, annak idején én is fúrtam-faragtam, kerékpár hátsóagyat szereltem technika órán, és majd' megpukkadtam! Igazad van, ehhez apparátus is kellene, felszerelés, szponzor, stb!


    Encifinci, azért az vicces lehetett, ahogy oktattátok a vénasszonyt :-)))


    Benzsi, abszolút aláírom, hogy a média hihetetlen agymosást végez! Döbbenetes! Viszont ha mindenki meggyőz a környezetében pár embert, ahogy írod, ők rájönnek, hogy ez milyen jó, terjedhetne, mint a vírus :-)


    ZsuKa, pont így tanultam én is főzni mamival, állandóan ott koslattam a konyhában vele :-) És olyan jó volt!
    Na a bébiételek külön vesszőparipám, egyszerűen agyrém pl. az epres tejpép vagy micsoda. Ahogy néztem, tele cukorral és színezékkel! Ennyi erővel tejbegrízt is lehet főzni!

    Tegyél ki linklistát az oldaladra, és a címkéid közé vedd fel (az új kajáknál, fölösleges átcímkézni) hogy gyors és könnyű. Árakat is szoktunk írni, összehasonlításként, hogy egy komplett kaját ki lehet hozni pl. 2000 Ft-ból!


    Igen Napmátka, ezt aláírom, hogy szeretni is kell főzni, de azt hiszem, ez is azon múlik, ki mit lát otthon. Nyilván azt viszi tovább. Az én majdani gyermekem azt fogja látni, hogy az anyja nem teherként éli meg a konyhában töltött időt :-)


    Trin, a barátnőm azt mondta, hogy újságírónak kéne állnom :-)))

    Garffyka drága, bocsáss meg nekem! Máris javítok!!! A villámlások elvették az eszemet, és bevallottan siettem is... Ez persze nem mentség :(

    VálaszTörlés
  14. Tündér vagy, köszönöm nagyon szépen! :-D

    VálaszTörlés
  15. Drága Garffykám, én kérek elnézést, és köszönöm a megbocsátást!!!

    VálaszTörlés
  16. Szia Viki.
    Erre kell visszajöjjek? :))
    Láttam a nyaralás alatt egy ilyen reklámot, csodálkoztam, mert azt gondoltam senki nem vesz ilyen ételeket.
    Tegnap az első nap itthon, csináltam egy nagy adag húslevest, aminek a javát lefagyasztottam húsleveskockának. Nem volt egy nagy ördöngőség.
    Megnézem mit főztél amig nem olvashattalak. Puszi. Trixi

    VálaszTörlés
  17. Helló Trixi! Újra itthon! Na majd mesélj, milyen volt az út!

    Aha, mi itt ütjük a vasat :-))

    A leveskocka ilyen verziója állati jó ötlet!

    VálaszTörlés
  18. Aki por és más előre elkészített mesterséges kajákon él, az meg is érdemli! ;)

    VálaszTörlés
  19. Mit is kell tennem, ha csatlakozom?

    VálaszTörlés
  20. Sziasztok!Bocs a tegeződésért, de már olyan régóta olvaslak titeket, hogy szinte barátként tekintek rátok.Az a helyzet , hogy sokáig hezitáltam, hogy mit írjak. Olyan szinten felhúzom magam a témán, hogy a gyerekem is kiborul tőlem. Több mint két éve sütöm a kenyeret ,péksüteményt otthon(Limarának köszönhetően),házi tejet, mézet, húst, zöldséget stb.eszünk és akkor jön egy olyan reklám a tv-ben hogy: Levest főztem, mindent beletettem, de olyan lapos lett, bezzeg a granulátumtól nagyon szuper... mondja a kiscsaj a reklámban, hát teljesen lehidaltamDDD.Teljesen egyetértek azzal, hogy amit a gyerek otthon lát azzal fog felnőni. az én fiam még segít is gyúrni a kenyeret és már alig várja , hogy kisüljön.Annyi okos dolgot leírtatok a témában hogy igazán nem tudok én sem jobbat mondani . Éljen a HÁZI KONYHA!!!!
    Utólag Kedves Viki engedd meg , hogy gratuláljak a blogodhoz, sok remek ötletet és receptet adtál, sokat ki is próbáltam, mégegyszer gratula!!!!!
    Barbette

    VálaszTörlés
  21. Képzeljétek el a 15 éves fiam nemrég azt mondta: Anya, ha majd elköltözöm itthonról azt hiszem akkor is haza járok majd enni, mert hol találok manapság olyan lányt aki házias? Hát ez nem szomorú?

    VálaszTörlés
  22. Gábor, hát ja :-) De nem árt néha odadörgölni az orruk alá :-))

    Szepy, használj gyors és könnyű címkét, esetleg adj meg árakat, mennyibe kerül a végeredmény!

    Barbette, itt mindenki tegeződik korra-nemre tekintet nélkül :-) S az a baj, hogy a reklámoknak iszonyú agymosó erejük van! Főleg a gyerkőcök veszélyeztetettek!
    Köszönöm szavaidat, nagyon jól esnek!!!

    Benzsi, és milyen igaza van a fiadnak! Már 15 évesen így látja? Szomorú, igen... Jaj, le ne törjön a műkörmöm, nyafogják majd a lányok :-(

    VálaszTörlés
  23. Igazad van! Nálam is készül a bejegyzés, cimkét meg már rég készítettem gyors és könnyü néven. Én tanítom a lányaimat konyházni, én is így tanultam.

    VálaszTörlés