2009. szeptember 15., kedd

Hála...

Trinity kérdezte minap, miért vagyok hálás...

Nem sorolom fel pontokba szedve, mi mindenért is. Inkább itt egy idézet a Grace klinikából, ami nagyon pontosan elmondja azt, ami a fejemben van :-)





"Köszönet, megbecsülés, hálaadás. Mindegy, melyik szót használod, mind egyet jelentenek, az örömet. Örülnünk kellene, hálát adni, hogy vannak barátaink, családunk. Örülni annak, hogy élünk, akár tetszik, akár nem. Talán mégsem kell feltétlenül örülnünk, talán a hálának semmi köze az örömhöz. Talán a hála csak annyit jelent, hogy felismerjük, mi is az, amink van. Megköszönjük a kis győzelmeket."



Nem adom tovább név szerint. Kérem, aki úgy érzi, öntse postba gondolatait :-)



Kép innen

6 megjegyzés:

  1. Néha nem kellenek nagy mondatok,elég csak egy jól megválasztott szó.Szép az idézet!

    VálaszTörlés
  2. Annyira magaménak éreztem a gondolatokat...

    VálaszTörlés
  3. Hát igen...összetett dolgok ezek, jót lehetne filozofálni rajta, csak nem érdemes; úgyis amit érzünk, az van, legfeljebb nem feltétlenül tudjuk jól megfogalmazni.

    VálaszTörlés
  4. Az biztos, hogy el lehet rajta mélázni... De akkor én kérek mellé egy pohár finom bort :-)

    VálaszTörlés
  5. Csatlakozom:) a finom bort én is szeretem.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.