2009. február 24., kedd

Mákos guba

Nagyon szeretem a mákos ételeket, süteményeket, de valahogy guba készítésére egyszer sem szántam még rá magam - pedig szeretem! Tudom is az okát, a tocsogós-lucskos kifli fogott vissza erőteljesen, a maga jellegzetes állagával :-)


Ennek is van ám miértje: gyerekkoromban meg kellett innom a langyos pillés tejet... A forralt tej tetején vastag föl keletkezett, amit én igyekeztem maradék nélkül, egyben leemelni, de gondos szülém felkavarta, hiszen az a java! (mondta ő) S ahogy azok a kis darabkák csúsztak le a torkomon, máig érzem a szűkülést a garatomban, brrr... Egy rostos üdítő is kihívást tud okozni :-D

Kellemetlen gyerekkori ízemlékekről is megérne egy körkérdést elindítani...


Aztán megláttam Maimoni-nál ezt a verziót, és éreztem, hogy elérkezett az én időm! Semmi tocsogás, csak a vanília és a mák mámorító kettőse, hmmm... Csúszott, csúszott lefelé!




Mákos guba

Hozzávalók:

  • 6 szikkadt kifli
  • 8-10 dkg mák
  • 2+ 3 ek. cukor
  • 2 tojás sárgája
  • 1 ek. liszt
  • 1 ek. keményítő
  • 6+1,5 dl tej
  • 1 cs. vaníliás cukor

A keményítőt és a lisztet simára keverjük 6 dl tejjel, hozzáadunk 2 ek. cukrot, vaníliás cukrot, a 2 tojás sárgáját, s nagyon alacsony hőfokon, ovális habverővel folyamatosan kevergetve krémmé főzzük. (Gyorsabb verzió: vaníliás pudingpor hígabbra főzve a 6 dl tejjel és kész).

A kiflit felkarikázzuk. A mákot összekeverjük 3 ek. cukorral és ledaráljuk.

A kiflikarikákat jénai tálba sorakoztatjuk, meglocsoljuk nagyon gyengén, vékonyan a félretett 1,5 tejjel (arányosan, hogy minden sorra jusson a 1,5 dl-ből!) Megkenjük a vaníliakrémmel, megszórjuk a cukros mákkal. Ezt addig folytatjuk, míg tartanak az alapanyagok, a tetejére krém és mák kerüljön.

20 percre sütőbe dugjuk és átsütjük. Hidegen-melegen egyaránt szuper desszert, nass, tartalmas leves után második fogás, kvázi "nyomtaték" :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése